Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)

és haszna, 3. a vasárnapi munkaszünet és a hétórai zárás. A gyűlés egyedüli szónokaként Pfeiffer Sándor ismertette a problémákat és a kereskedelmi alkalmazottak jogos küzdelmének indokait, amelyek sürgetővé teszik a sérelmek mielőbbi orvoslását. A beszéd után még Tatai Gyula szólalt fel a szociáldemokraták nevében, és ígéretet tett, hogy a párt és a munkásság a szakma dolgozóinak minden mozgalmát hatékonyan támogatni fogja. A Népakarat a gyűléssel kapcsolatban írt részletes beszámolójában — többek között — az alábbiakat jegyezte fel: „Az osztályharcról a kereskedelmi alkalmazottak éppúgy nem mondhatnak le, mint ahogyan nem mondhat le az osztályharcról a szervezett proletárság sem. Mivel pedig a kereskedelmi alkalmazottak szintén a vagyontalan és jog nélküli proletársághoz tartoznak, vele egy családot képeznek, egy eszméért és célért küzdenek, mindkettőnek az osztályharc alapján való küzdelem a történelmi hivatása. — Munka és tőke áll itt egymással szemben és egymással ellentétben, s ezt az egymással szemben való ellentállást harc nélkül megoldani addig, míg kapitalizmus és kapitalista rendszer lesz a földön, nem lehet."

26 Július 19-én Angyal Armand győri főkapitány arról tett rövid jelentést a városi tanácsnak, hogy a Kohn Adolf-féle Olajgyár munkásai bérharc miatt sztrájkba léptek, rendőri beavatkozásra nem volt szükség. — A győrszigeti üzemben valóban kétnapos munkabeszüntetésre került sor, de nem béremelési követelések, hanem a gyár vezetőségének sértő magatartása miatt. Az igazgatóság néhány tagja ugyanis olyan kifejezéseket, drasztikus szavakat használt a lakatosok sztrájkbizottságával szemben, hogy a gyár egész munkássága jogos felháborodásában szolidaritást vállalt velük és beszüntette a munkát. A békéltetési tárgyalások lefolytatásában Tatai is részt vett, így a nyugalom csakhamar helyreállott, de az eset tanulságul szolgálhatott a gyártulajdonosoknak abból a szempontból, hogy a durva bánásmód, a fizikai dolgozók megbecsülésének hiánya milyen konfliktusokat válthat ki a munkaadók és munkavállalók egymás közti viszonyában. „A szervezkedés célja és haszna" című témakör egyébként időközben szinte jelmondattá vált a megyeszékhely mozgalmi tevékenységében. Ennek jegyében tartottak gyűléseket ezekben a hetekben, hónapokban a különböző szakegyletek, melyek közül néhányra vonatkozólag a félévi összefoglaló rendőrhatósági jelentésben is találunk utalásokat. Július 15-én Jakubek József és társai vagongyári famunkások a Szántó-féle vendéglőben, 28-án Vasúti János és társai malommunkások a Baky-féle vendéglőben, augusztus 2-án pedig Steiger Ferenc és társai vagongyári munkások ugyancsak a Szántó-féle vendéglő kerthelyiségében jöttek össze, hogy megtárgyalják a szervezkedés kérdéseit, valamint helyzetük javításának lehetőségeit. (Az utóbbi esetben 100-nál többen voltak jelen az öszsze jövetelen.)

27 A sorozatos agitációs gyűlések nagy nyugtalanságot keltettek a gyártulajdonosok köreiben, úgyannyira, hogy a Back-malom igazgatósága elbocsátotta azokat a vezető embereket, akik a július 28-i gyűlés előkészítésében és megszervezésében fontosabb feladatokat vállaltak. A munkások az igazgatóság felháborító eljárása miatt augusztus 5-én beszüntették a munkát, és memorandum formájában hozták a gyárvezetőség tudomására sérelmeiket, követeléseiket. Beadványukból az derül ki, hogy az elbocsátásokon kívül az alacsony munka26 Na (1907) 29. sz. 27 GySmL:l Győr sz. kir. város rendőrkapitánysági iratai. 1258/1908. ki. 406