Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)

tagok toborzása céljából vesznek részt az egész akcióban. Majd arról beszélt, hogy a szociáldemokraták elég erőseknek érzik magukat arra, hogy visszaverjék a munkáltatók durva támadását. A később felszólaló Kenéz is azt hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták eddig is teljesítették kötelességeiket a kizsákmányolókkal szemben, és további harcukban sem vállalnak közösséget a keresztényszocialistákkal. A gyűlés végén különben a szervezett szociáldemokrata építőmunkások határozatot is hoztak, amely lényegében az alábbiakat tartalmazta: 1500-an kb. Európa területére szóló útlevelet váltanak, és Győrből eltávoznak; az itthon maradók ugyanakkor mozgalmat indítanak egy termelőszövetkezet megalakítása érdekében; ez a szövetkezet be fogja bizonyítani a lakosságnak, hogy méltányos vállalkozással és a munkások becsületes bérezésével fokozni lehet az építkezéseket, elősegíteni az építőipar fejlődését; ezért egy szervezett munkás se váltsa ki az igazolványokat, és egy se jelentkezzék az Építőiparosok Győri Szövetsége által felállítandó munkaközvetítő hivatal bárcájáért.

13 A felháborodás hullámai azonban ezzel nem értek véget, főleg azután, hogy a győri munkásság tudomást szerzett arról, hogy Barsi Józsefet, a Munkások Lapjának szerkesztőjét jogtalan politizálás címén börtönbe zárták. — A győri gabonamunkások szakegyletének megalakulásával szinte egyidejűleg (február 24-én) újabb népgyűlést tartottak a szociáldemokrata munkások a Nádor szállóban, hogy még egyszer állást foglaljanak az építőiparos-szövetséggel szemben. A gyűlést ezúttal Nits István nyitotta meg, és rövid bevezető után átadta a szót Pelczéder Ágostonnak, aki a napirendi pont tárgyalása előtt történelmi visszapillantást tett az ipari munkásság helyzetére, küzdelmes életére, majd rátért az építőiparosok szövetségének ügyére, a tervbe vett bárcarendszerre, és a legelszántabb ellenállásra hívta fel a munkásságot. A népgyűlés végén a jelenlevők egyhangúlag elfogadták a következő határozati javaslatot: „Kimondja az 1907. évi február 24-én a Nádor szállóban megtartott népgyűlés, hogy az építőipari munkásság küzdelmét magáévá teszi úgy, hogy a kizárás ideje alatt a kizárt munkásokat a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti, és felállítja az építőipari termelőszövetkezetet."

14 Az összefoglaló rendőrségi jelentés ugyan nem tesz említést arról, hogy március első hetében sztrájkba léptek a győri építőmunkások, és nagyszabású tüntető sétát rendeztek a város utcáin, de a helyi munkáslap erről is beszámolt olvasóinak, azt sem hallgatva el, hogy a felvonulókat a kirendelt rendészeti alakulatok brutális módon szétverték. — Ugyanebben az időszakban egyébként a fővárosban is igen feszült volt a hangulat, március 10-én pl. 20 000 munkás jelent meg a Városligetben megtartott népgyűlésen, hogy tiltakozását fejezze ki a budapesti és vidéki szakszervezetek működésének felfüggesztése miatt. Az itt elfogadott határozat — többek között — a következőket adta a kormány tudomására: „A belügyminiszter intézkedései a jogegyenlőség durva megsértését képezik. — A munkásság elvárja, hogy az elrendelt felfüggesztés kapcsán megindított vizsgálatot a hatóság sürgősen elintézi, hogy az illető szervezetek folytathassák működésüket. — A népgyűlésen részt vevők a felfüggesztett egyesületek tagjaival teljes szolidaritást vállalnak és kijelentik, hogy ámbár a minden ok nélkül elrendelt vizsgálat eredményét nyugodtan várják, készen 13 Na (1907) 8. sz. 14 Na (1907) 9. sz. 400