Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában
lesz, kezdeményezője pedig Karika Antal, szintén orvos, egy évtized múlva — mint már láttuk — az irodalmi kör kezdeményezői. Az egylet 1870-től, kivált télidőben, a városháza többnyire zsúfolt nagytermében kéthetenként előadásokat tart közérdekű és gyakorlati kérdésekről, kizárva azonban minden vallási, nemzetiségi és politikai témát. Talán az 1873. évi gazdasági válság és a város átmeneti gazdasági hanyatlása folytán azonban a 70-es évek közepére az egylet megszűnik: összegyűjtött és kötetben ki is adott előadásainak részletes elemzése azonban a győri művelődéstörténeti kutatásoknak még mindenképpen feldolgozandó tárgya kell hogy legyen. 22 A századfordulótól kezdődőleg, megfelelően a városfejlődés mind a társadalom, mind az iskolázottság vonatkozásában erősen érvényesülő hatásának, egyre erősebben jelentkezik az igény a tömegekhez szóló, valóban széles körű, immár a polgárságon magán is túlnyomó népművelési tevékenység szervezése iránt is. Ennek a törekvésnek jegyében, legelső ilyen irányú intézményeként a város 1898-ban leválasztja a levéltárról az addig ott kezelt, mindössze 2000 kötetnyi könyvtári anyagot, és ennek alapján megkezdi egy városi könyvtár szervezését. 1901-ben a közgyűlés külön könyvtári bizottságot hív életre. 1902ben már 3000 kötetük van, és a gyarapításra a város évi 1000 koronát szavaz meg, melyet a Múzeumok Országos Felügyelősége további évi 500 koronával megtold, sőt kiadványokat is küld. A könyvtár ezenkívül rendszeresen megkapja a városi sajtó köteles példányait is, 1904-ben pedig a városra hagyatékként rászállt ún. Milkovich—Zámory-féle 7 és fél ezernyi kötetből álló magánkönyvtárat. 1904-re az állomány így már eléri a 12 000 kötetet, 1908-ra pedig már közel 28 000 kötetből áll. Gyarapítására a város 1900 óta közel 10 000 koronát fordított: Magyarországon ekkorra, Budapestet nem számítva, Szeged, Temesvár és Zombor után Győr rendelkezik a legnagyobb, városilag fenntartott közkönyvtárral. A könyvtárat, melyet addig csak városi tisztviselők használhattak polgármesteri engedéllyel, 1908-ban végre teljesen nyilvánossá teszik: minden 18 éven felüli, tisztességesen öltözött városi polgár számára hozzáférhető lesz. Az olvasók száma 1907—09-ben még csak 594, és 1784 kötetet használnak. A következő években azonban a könyvtár már tudományosan is gyarapszik a nagynevű turkológus, Karácson Imre és a művelt könyvgyűjtő, Ruschek Antal apátplébános hagyatéka révén. A népművelés határának ilyen, már a társadalmi igényt jelző kiterjesztése persze magával hozza a népművelés befolyásolása körüli társadalmi ellentétek kiélesedését is. A társadalom szervezeteiről szólva röviden már rámutattunk a kibontakozó politikai katolicizmus és az erősödő szabadkőműves szervezkedésközött éppen e téren különös erővel kibontakozó, részleteiben még ugyancsak feltárást igénylő igen jellegzetes ellentétekre. Ennek során szabadkőműves befolyásra 1901-ben megalakul a Győri Népkönyvtár Egylet. A könyveket a tagság és a Földművelésügyi Minisztérium adja, helyiséget a város biztosít a városházán. 1902 januárjában a könyvtár már megnyitja kapuit. Szemben az inkább a középrétegekre orientálódó városi könyvtárral, a Népkönyvtár kifejezetten a munkásság széles tömegeinek számára kíván tevékenykedni. Nem számít roszszul: az olvasók száma kezdettől fogva több a vártnál, újabb jeleként a nagyipari fejlődés az általános műveltséget és az erre irányuló igényt is fejlesztő hatásának. 1902-ben 1400 olvasó már 10 000 kötetet használ, 1903—04-re pedig a könyvtár közkedveltté válik a munkások között. 1908-ra állománya 4320 22 Fehér l., i. m. 250—252. 1.; Bánkúti E., i. m. 115—\118. 1. 379
