Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

kötet, évi olvasóforgalma pedig 1650 olvasó, kik 16 és fél ezer kötetet használnak. A könyvtár állományának rekonstruálása, ennek elemzése bizonyára jelentős lépéssel vihetne közelebb a kialakuló győri nagyipari munkásság műveltségének, tudatának és ezen át a győri munkásmozgalomnak is jobb megismeréséhez. A könyvtár — ugyanúgy, mint egyéb győri szabadkőműves-kezdeményezésű, ezzel kapcsolatban már említett polgári radikális népművelési törekvések és kísérletek története is — mindenesetre még megírásra vár.

23 11. A győri kulturális élet intézményeinek sorát végül is a kultúra nem hatóságilag szervezett közvetítésének két legszélesebb hatókörű, a társadalommal a legszorosabb kapcsolatban levő és így legváltozatosabb intézményének ismertetésével zárjuk le: Győr színházügyének és sajtójának nagyvonalú áttekintésével. Nagyvonalúságunk nemcsak a rendelkezésre álló tér korlátaiból, hanem mindkét tárgy csaknem egészében feldolgozatlan voltából származik. Győr színházi életének bizonyos, ám 1885 után már megszűnő problémáit már a város megmagyarosodásával kapcsolatban megismerhettük. Világos azonban, hogy a magyarosodás a helyi színháztörténetnek csak egyik — bár itt különösen jelentős — szektora, és a fejlődés ennél sokkalta tágabb mederben folyik. Mindenekelőtt része — és egyben különösen érzékeny mutatója is — annak az átalakulásnak, melyen Győr társadalma a város gazdasági életének átalakulásával átmegy. E változást a győri színháztörténet sokféleképpen érzékelteti: egyrészt a közönségnek a színházhoz való viszonyában, másrészt (és ezzel összefüggésben) a színház fenntartását biztosítani képes szervezeti formák keresésében, végül — bár itt, előtanulmányok híján, egyáltalán nem tárgyalhatóan — a leglényegesebb kérdésben: a közönség ízlésének a győri társulatok műsorpolitikáján át ellenőrizhető változásában. A közönségnek a színházhoz való viszonyát lemérni rendkívül nehéz. Már 1860 és 1885 között, a magyar és német színészet másutt ismertetett harcának éveiben világossá lett, hogy a győri közönség színházfenntartó képessége tulajdonképpen rendkívül bizonytalan, amit a társulat nyelvén vagy művészi színvonalán kívül még számtalan, sokszor nyilván személyi probléma, más, silányabb látnivalók konkurrenciája nagyon is közvetlenül volt képes befolyásolni, így hatottak, kivált a 60-as évek elején a politikai viszonyok is: a színház látogatottsága nőtt akkor, mikor másként érvényesülni nem képes politikai indulatok kifejezőjének vagy társadalmi szervezés bázisának szerepét tölthette be. Mindez tulajdonképpen csupa bizonytalan, esetleges tényező, tiszta frontok nélkül, melyeknél már akár a nyelvi-nemzeti, akár a társadalmi vagy politikai ellentéteket is képes alkalmanként áthidalni egy-egy váratlan momentum: vendégjátékok, különösen látványos előadások (az ördög pilulái-nak optikai trükkjeihez szükséges gépeket pl. nem is bírják el a rozoga Rába-hidak), vagy 1862ben egyszerűen a kánkán: az első előadáson a rendőrség még leereszteti a függönyt, a másodikon már nem, és a sajtó felháborodása a legjobb reklám. Csak mindezeknek a tényezőknek együttes s főleg a darabok tartalmára is kiterjedő elemzése lesz képes megmagyarázni a színházi produkciónak azt a rendkívül változatos fogadtatását, mely korszakunk első negyedszázadának győri 23 Lengyel A., Győr város közkönyvtára. GySz 1939. 65—75. 1.; állományára MVStÉ 144. sz. t.; HÉ 1910:12. sz. (pm. jel.); — a Népkönyvtárra: Magyar Országos Levéltár: Szabadkőműves szervezetek levéltára P 1114: A Philantropia páholy iratai (a könyvtárra az évi jelentések); továbbá HÉ 1902:15., 1904:12., 1906:12., 1910:12. számokban közzétett polgármesteri jelentések és MVStÉ 144. sz. t. 380