Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

számon tartott egyre tekintélyesebb gyűjteményként, jó alapvetéseként egy majdani regionális múzeumnak is.

12 Levéltárát mindkét törvényhatóság, de kivált a város, igen megbecsülte. A városi levéltárat a régi városház nyugati oldalán két emeleti szobában őrzik „ódonszerű vasrostélyokkal" fedett, vastáblás ablakok mögött, részben nyitott polcokon, részben zárható szekrényekben; a végrendeleteket „ódonszerű kisebb vasládá"-ban tartják. A város már 1888-ban Vas megye levéltárosától kér szakvéleményt a levéltár legsürgősebb elhelyezési és rendezési munkáit illetőleg. Mikor pedig az új városházába való átköltözés szükségessé teszi a már zsúfolt és összekeveredett anyag modern rendezését, 1896-ban jelentősen felemelik a levéltáros „más városhoz képest nagyon alacsony" fizetését, sőt részére a levéltárrendezés idejére külön pótlékot is megállapítanak. A város új levéltárosának, Sefcsik Ferencnek a kor valóban modern levéltári szemléletében fogant rendezési javaslatát a város — mely immár egyre nagyobb súlyt helyez levéltárának tudományos rangjára is — az Országos Levéltárral az anyag több napos helyszíni felülvizsgálatával egybekötve bíráltatja el, sőt a közgyűlés még a selejtezés javasolt tervébe is beavatkozik: a művelt polgár tiszteletreméltó lokálpatriotizmusával pl. a különben selejtezésre javasolt régi adóösszeírásokat „mint történeti szempontból felette fontos"-akat visszatartatja, más anyagokból mintadarabokat tartat meg. A levéltár így az 1899—1900. évi nagy költözés után az új városházán központi fűtésű, nagy emeleti teremben, díszesen faragott szekrényekben, immár selejtezve és modernül elrendezve nyer elhelyezést, kivíva ezzel Pauler Gyulának, az Országos Levéltár igazgatójának „a szakember öröméből fakadó" elismerését a városvezetés „jóakaratú gondoskodásáért, mellyel a levéltár ügyét állandóan kísérni és támogatni méltóztatik". A jóindulat továbbra sem csökken, és mikor a városigazgatás nagyarányú bővülése a századfordulóra egyre növekvő irattömegeket kezd beárasztani a levéltárba, a város allevéltárnoki "állást szervez, és külön fizikai munkaerőről is gondoskodik a levéltáros mellé. A világháború előestéjén így Győr város korszerűen elhelyezett, modern tudományos elvek szerint rendezett, és személyzettel is megfelelően ellátott levéltárral (Sefcsik szakmai tekintélyére jellemzően 1903 és 1907' között a megyei levéltár éppen akkor esedékessé vált selejtezési és rendezési munkáit is őrá bízza a főispán) áll a tudományos kutatás rendelkezésére. S a város valóban igénybe is veszi levéltárát: nemegyszer a XVIII. századig visszanyúló vagyoni, jogi viták eldöntésénél is. Győr többi levéltárai is egyre jobb rendbe rakva állanak az élénkülő tudományos kutatás szolgálatára. Nemcsak a megye levéltárára áll ez: korszakunkban megy végbe a győri káptalan középkori oklevelekben igen gazdag levéltárának rendezése is. Ezt a Rómer baráti köréhez tartozó, természettudományi és régészeti tevékenysége során egyaránt kiváló Ebenhöck Ferenc kanonok végzi el, aki amellett, hogy már a 60-as évektől a győri szemináriumban régészeti és egyházművészet-történeti előadásokat tart a vidékre kerülő pap jelölteknek, Méryt pecsétpacskolatok készítésére is tanítgatja.

13 12 összefoglalás kitekintéssel az egész korábbi irodalomra is, bibliográfiával: Uzsoki A., A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7. 1965 5—96. 1.; Lovas E., A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története GySz 1937. 1—19., 57—70. 1.; Börzsönyi A., Kalauz a győri Szt. Benedek-rendi főgimnázium régiségtárában. Győr, 1897. 13 Lengyel A., Győr város levéltárának története. Levéltári Közlemények 1959. 52—86. L; Va., Győr vármegye levéltárának története. Levéltári Szemle 1962. 3—4. sz. 97—128. 1. 372