Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

számon tartott egyre tekintélyesebb gyűjteményként, jó alapvetéseként egy majdani regionális múzeumnak is. 12 Levéltárát mindkét törvényhatóság, de kivált a város, igen megbecsülte. A városi levéltárat a régi városház nyugati oldalán két emeleti szobában őrzik „ódonszerű vasrostélyokkal" fedett, vastáblás ablakok mögött, részben nyitott polcokon, részben zárható szekrényekben; a végrendeleteket „ódonszerű kisebb vasládá"-ban tartják. A város már 1888-ban Vas megye levéltárosától kér szak­véleményt a levéltár legsürgősebb elhelyezési és rendezési munkáit illetőleg. Mikor pedig az új városházába való átköltözés szükségessé teszi a már zsúfolt és összekeveredett anyag modern rendezését, 1896-ban jelentősen felemelik a levéltáros „más városhoz képest nagyon alacsony" fizetését, sőt részére a levél­tárrendezés idejére külön pótlékot is megállapítanak. A város új levéltárosának, Sefcsik Ferencnek a kor valóban modern levéltári szemléletében fogant rende­zési javaslatát a város — mely immár egyre nagyobb súlyt helyez levéltárának tudományos rangjára is — az Országos Levéltárral az anyag több napos hely­színi felülvizsgálatával egybekötve bíráltatja el, sőt a közgyűlés még a selejtezés javasolt tervébe is beavatkozik: a művelt polgár tiszteletreméltó lokálpatriotiz­musával pl. a különben selejtezésre javasolt régi adóösszeírásokat „mint tör­téneti szempontból felette fontos"-akat visszatartatja, más anyagokból minta­darabokat tartat meg. A levéltár így az 1899—1900. évi nagy költözés után az új városházán központi fűtésű, nagy emeleti teremben, díszesen faragott szekré­nyekben, immár selejtezve és modernül elrendezve nyer elhelyezést, kivíva ezzel Pauler Gyulának, az Országos Levéltár igazgatójának „a szakember öröméből fakadó" elismerését a városvezetés „jóakaratú gondoskodásáért, mellyel a levél­tár ügyét állandóan kísérni és támogatni méltóztatik". A jóindulat továbbra sem csökken, és mikor a városigazgatás nagyarányú bővülése a századfordulóra egyre növekvő irattömegeket kezd beárasztani a levéltárba, a város allevéltár­noki "állást szervez, és külön fizikai munkaerőről is gondoskodik a levéltáros mellé. A világháború előestéjén így Győr város korszerűen elhelyezett, modern tudományos elvek szerint rendezett, és személyzettel is megfelelően ellátott levéltárral (Sefcsik szakmai tekintélyére jellemzően 1903 és 1907' között a me­gyei levéltár éppen akkor esedékessé vált selejtezési és rendezési munkáit is őrá bízza a főispán) áll a tudományos kutatás rendelkezésére. S a város valóban igénybe is veszi levéltárát: nemegyszer a XVIII. századig visszanyúló vagyoni, jogi viták eldöntésénél is. Győr többi levéltárai is egyre jobb rendbe rakva állanak az élénkülő tudo­mányos kutatás szolgálatára. Nemcsak a megye levéltárára áll ez: korszakunk­ban megy végbe a győri káptalan középkori oklevelekben igen gazdag levéltárá­nak rendezése is. Ezt a Rómer baráti köréhez tartozó, természettudományi és régészeti tevékenysége során egyaránt kiváló Ebenhöck Ferenc kanonok végzi el, aki amellett, hogy már a 60-as évektől a győri szemináriumban régészeti és egyházművészet-történeti előadásokat tart a vidékre kerülő pap jelölteknek, Méryt pecsétpacskolatok készítésére is tanítgatja. 13 12 összefoglalás kitekintéssel az egész korábbi irodalomra is, bibliográfiával: Uzsoki A., A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7. 1965 5—96. 1.; Lovas E., A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története GySz 1937. 1—19., 57—70. 1.; Börzsönyi A., Kalauz a győri Szt. Benedek-rendi főgimná­zium régiségtárában. Győr, 1897. 13 Lengyel A., Győr város levéltárának története. Levéltári Közlemények 1959. 52—86. L; Va., Győr vármegye levéltárának története. Levéltári Szemle 1962. 3—4. sz. 97—128. 1. 372

Next

/
Thumbnails
Contents