Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

mintegy 90 gyermek jut, ami figyelembe véve a váltott tanítást, a kor népiskolai viszonyai között kedvező számnak mondható.

11 Korszakunk végére, a világháború előestéjére a modern iparvárossá vált Győr népessége általában már rendelkezik a modern városfejlődés, és ennek során a sokoldalú munkamegosztás előidézte és megkövetelte alapműveltséggel, s az ennek folyamatos biztosításához szükséges előfeltételek már teljességgel létrejöttek. Olyan körülményként, mely a továbbiakban a város kulturális életének minden vonatkozásában is érvényesül, de amely jelentősen magyarázza a városi népesség politikai állásfoglalását, benne nem utolsósorban Győr munkásmozgalmát is. 6. A városi társadalom műveltségi színvonalának oktatási intézményei fent idézett fejlődésén lemérhető modernizálódása, differenciálódása és általános emelkedése természetszerűen élénkíti meg a szakszerűbb, magasabb színvonalú kulturális törekvéseket is. És ha ezek ténylegesen már inkább csak az érdeklődők: amatőrök vagy szakemberek szűkebb körére korlátozódnak is (Győrnek és környékének főleg numizmatikai jellegű műgyűjtése pl. már a XIX. század első felére több jeles gyűjteményt és műértő, magát szakemberré képző amatőrökből álló kis kört hozott létre), társadalmilag teljesen légüres tér már soha nem támad körülöttük. Legkorábban és legszervezettebben, immár intézményes bázison e törekvések közül a múzeumi, közelebbről a régészeti gyűjtés indul meg. Bázisa ennek korszakunkon végig a bencés gimnázium volt. A gimnázium „múzeum"-ának magvát korszakunk kezdetén még főleg természetrajzi anyag alkotta: 1860-ban kb. 10 000 egységéből a nagyobbik rész növény-, ásvány- és állattani jellegű. Főleg Rómer Flóris tevékenysége folytán azonban az 50-es évektől már egyre növekedik a régészeti gyűjtemény is. 1859-ben a es. kir. Központi Műemlékbizottság Rómert levelező tagjává választja, és a gimnáziumot kéri fel Győr és környéke régészeti leleteinek őrzésére. A gimnázium ilyen hírnevét megalapozó, ám már korszakunk kezdetén 1861-ben Budapestre távozó Rómer utódai: Méry Etel és Börzsönyi Arnold, amellett, hogy viszonylag széles körű leletmentő tevékenységet folytatnak, és a város környéki nagy ipari, vasúti stb. építkezésekhez kapcsolódva maguk is kezdeményeznek eredményes ásatásokat a Homokgödörszeren, az Űjszállásoknál és a Kálvária környékén, később a Téglavető dűlőben. Gyűjtésüket lassan kiterjesztik modernebb korokra is: pl. a céhrendszer felszámolásakor, 1874—76-ban a céhek tíz zászlóját, harminc ládáját és egyéb jelvényeit, valamint régi iratait ugyancsak a gimnázium múzeumában helyezik el. 1876-ra a gyűjteményt már mint az ország leggazdagabb iskolai régészeti gyűjteményét tartják nyilván a szakemberek. Megbecsülik a bencések is: 1888-tól a gimnázium új épületében már nagy, 6 ablakos terem szolgál a gyűjtemény megőrzésére, szépen berendezve, szekrényekbe csoportosítva, bemutatható formában; a századfordulóra tudományos igényű vezetőjét is megjelentetik. Korszakunk végére a gyűjtemény már mintegy 40 000 darabból áll: ebből ős- és római kori 4100, újabb kori közel 14 000 db; a numizmatikai anyagban kb. 9000 római, s több mint 13 000 újabb kori pénzt őriznek, országosan hivatalosan is 11 1869-re a népszámlálás adatait használtuk, 1897-re: HÉ 1889:4. sz. (pm. jel.); MVStÉ 27. sz. t. — Győr iskolaügyének alakulására vonatkozó minden további adatunk az 1887—1908. évi polgármesteri jelentéseknek a HÉ 1889—1910. évfolyamaiban közzétett, többé-kevésbé rendszeres, számszerű adatszolgáltatásán alapszik. Jó összefoglalás, történetileg is a legfőbb adatokkal: Jánki Gy., Győr város közoktatásügye. Magyar Statisztikai Szemle 1934. 884—888. 1.; Tomaj F., Győr közoktatásügye. GySz 1942. 126—127. 1. 371