Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Rákóczi K.: Rómer Flóris hadbírósági pere

Meg hell még jegyeznem, hogy AtyámP aljas írásában a többi esetet is $z én rovásomra írta — kértem a prelátust, engedélyezze a hagyaték elfogadását, mire ő azt válaszolta, hogy az a Rendre száll, és ő annyit adhat belőle, amenynyit jónak lát. Az elmondottak után az esküdtek tanácskozás céljából eltávoztak, majd rendfokozatonként visszatérve 8 évi vasban töltendő várfogságra szavaztak. Kivételt képeztek az őrmesterek, akik egy minisztériumi rendeletre

30 hivatkozva elvetették a Rendből való önkényes kilépést, és a büntetés 5 évre való csökkentését javasolták. Még aznap — 1849. nov. 24-én — az ítélet

31 is megszületett, mely a vádirat legfontosabb pontjait felsorolva 8 évi büntetést ró a vádlottra. A büntetést Olmützben kellett megkezdenie. A per lefolyása megfelelt a hadbírósági előírásoknak, ebben a tekintetben szabályosan és szigorúan jártak el Rómerrel. A szabadságharcban játszott szerepéért, a Rendből való önkényes kilépéséért mind a hivatalos, mind az egyházi elöljáróság elítélte, ez a morál, ez a szabadabb fellépés egyik helyen sem volt kívánatos. Rómer kilátástalan és feszültségekkel teli sorsa lassan összefonódik a tágabb, az egész népet érintő nemzeti mozgalommal. Mi késztette arra, hogy a forradalmi elhatározás és cselekvés útjára lépjen? A kérdés pontos megválaszolása ma már nem könnyű feladat, de a válasz egyértelműen magában foglalja a forradalommal való eszmei egyetértését és lényegével való azonosulását. Ezt igazolja a diákjaival való kapcsolata is, az a hatás, amit kölcsönösen kifejtettek egymásra, és amely az egyik legsúlyosabb vádpontot képezte ellene. Az 1847—48-as országgyűlés Rómerre is nagy hatást gyakorolt.

32 A nemesi reformpolitika veresége, a radikális baloldal sikere nyílt színen játszódott le, hiszen e küzdelmek színhelye éppen Pozsony volt.

33 Az országgyűlés eseményeibe, ha nem is közvetlenül, de a város lakói is jelentősen bekapcsolódtak, a párizsi és bécsi forradalom friss benyomásaitól fűtve fáklyás felvonuláson ünnepelték Kossuthot, a radikálisok vezetőjét. A pozsonyi ifjúság: jurátusok, diákok, az írók, iparosok, nyomdászok a legteljesebb mértékben magukévá tették a forradalom eszméit. A pozsonyi nemzetőrsereg fogadta be az első önkéntes jelentkezőket közülük, hiszen a hadseregtoborzás szervezett formában csak 1848 májusában indult meg. Az önkéntesek és nemzetőrök kiképzése egész nyáron folyt, az ifjúság nagy része is bekapcsolódott és megtanulta a fegyverek kezelését. Nem maradhatott hatás nélkül a nemzetőrsereg szept. 24-i győzelme sem Nyitra megyében, 29 A naplóban felsorolt tanúk nevéből nem, de Rómer e mondatából arra következtethetünk, hogy a Rend is képviselte magát a vádlók soraiban. Az említett bencés pap olyan tettekkel is vádolja őt, melyeket felháborodással visszautasít. A mondat másik része gyűjtő- és megőrző tevékenységéről tanúskodik. Tanári pályája során tanítványaival és tanítványainak igen gazdag növény-, állat-, kövület-, érem stb. gyűjteményt állított össze, melynek sorsa még börtönévei alatt is aggasztja. Lásd Arrabona, 1966. 8. sz. 206., 1968. 10. sz. 144. o. stb. 30 Az OHB utasítása 1848. nov. 5-ről a vasi, soproni, veszprémi, pozsonyi, győri, komáromi, nyitrai, fejér megyei kormánybiztosoknak a népfelkelés megszervezéséről. Kossuth összes Művei. Bp. 1948. I. 358. o. A kat. püspöki kar okt. 25-én adott ki pásztorlevelet, amelyben felszólítja a híveket, hogy ragaszkodjanak a törvényes rendhez, teljesítsék a haza védelmére irányzott felsőbb rendeleteket... Közlöny, 1848. nov. 12. 115. sz. 31 Pressburger Zeitung, 1849. nov. 24., magyar nyelven: Kumlik E., i. m. 55. o. 32 Szfádeczky] L[ajos] : Dr. Római Flóris Ferenc. Századok, 1889. 353—354. o. 33 Kumlik E., Adalékok a pozsonyi országgyűlések történetéhez. (1825—1848.) Pozsony, 1908. 323