Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Rákóczi K.: Rómer Flóris hadbírósági pere
jára főhadnagyként 22 — csak miután Görgey meghódolásáról szerzett tudomást, hagyta el a forradalmi hadsereget. Részt vett 11 csatában, 23 Buda ostromában 2/l több objektumot létesített, hidakat bontott le, és e tevékenysége ez év ápr. lé-e után is tartott. Az a mentsége, hogy már ez év márciusában kérte elbocsátását, nem vehető figyelembe, mivel ezt bizonyítani nem tudja; — hogy a hazafias, később demokratikus egyletnek volt tagja, sem számítható be, mivel az összejöveteleken nem jelent meg, csupán az október előtti üléseken vett részt. Az itt felsorolt tények részben köztudomásúak, részben a corpus delicti-ként mellékelt újságlapon törvényesen bizonyítottak, és a vádlott az ellene felhozott vádakat elismeri. E vádpontok a Katonai büntetőtörvénykönyv 6. § 3. cikke értelmében a fegyveres zendülésben való részvétel miatt, a 4. §-t figyelembe véve, önkényes büntetést vonnak maguk után. Enyhítő és súlyosbító körülmény nem vehető figyelembe. Javaslom: Rómer Ferenc professzor a fegyveres zendülésben való részvétel miatt (a nyilvános tanítástól való eltiltás mellett) 2 * 8 évi vasban történő várfogságra ítéltessék. Az előre elkészített forma-nyomtatvány 26 csupán arra adott lehetőséget, hogy Rómer egy mondatban elismerje az ellene felhozott vádakat, az utolsó szó jogán 27 a következőket mondja: Vallomásomat megerősítem és megjegyzem, hogy a hadseregbe lépésem törvényes úton történt, mivel Őfelségére, V. Ferdinánd császárra is felesküdtünk. 26 22 Közlöny, 1849. 68. sz. 1. o. 23 Az eddig ismert adatok alapján nem lehet pontosan meghatározni a 11 csata színhelyét, de a VII. hadtest — melynek kötelékébe tartozott a pozsonyi 2. utász zászlóalj — a következő csatákban került bevetésre: Parendorf 1848. dec. 16., Tiszafüred 1849. márc. 23., Kápolna márc. 26., Mezőkövesd márc. 28., Gyöngyös ápr. 1., Hatvan ápr. 2., Vác ápr. 10., Nagysalló ápr. 19., (a VII. hadtestnek csak két hadosztálya szerepelt a harcban) Komárom ápr. 26., a Sajó mentén jún. 25., Debrecen aug. 2-án. — Lásd Breit J., Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harczának katonai története. Bp. 1929—30. Mivel a vádirat külön említi a budai várostromot, a sánc- és hídépítési tevékenységet, valószínű ez lehetett a 11. csata színhelye. A debreceni csatavesztés után Rómer már nem követi a hadtestet. — Lásd Arrabona 1968. 10. sz. 150—151. o. 24 Szinyei J., i. m. 1114. o. szerint a Bécsi kapu közelében létrákon vezette fel legényeit a vár falára; ezt mondja Kumlik E., is i. m. 54. o. és itt kapja meg a kapitányi rangot. El kell vetnünk azt a nézetet, mely szerint Rómer a Fehérvári kapu közelében levő sáncoknál harcolva kapja meg a tanári kinevezését az 1849. jan. 1-én alapított Magyar Hadi Főtanodába, mert a pozsonyi 2. utász zászlóalj a III. hadtestben a vár északi homlokzatát, a Bécsi kapu környékét ostromolta, annak elfoglalása után az egységek az Uri és Országház utcákon keresztül a Szent György térre indultak, ahol az utolsó harcokba máj. 21-én reggel még bekapcsolódtak. — Lásd Breit J., i. m. II. 115—133. o. 25 A zárójelben szereplő mondat a vádiratban és ítéletben is zárójelben szerepel egyszeri áthúzással. 26 A gyorsaság érdekében forma-nyomtatványok készültek a jegyzőkönyvekhez és egyéb beadványokhoz, szövegüket egy-két mondattal — esetleg szóval — kellett csak kiegészíteni. 27 Vorschrift... 22. §. 28 Az eskü szövegét lásd Gracza Gy., i. m. II. 379—380. o. A pozsonyi múzeumban őrzött önéletírásában is szerepel egy ilyen jellegű mondat: „elhagytam a kolostort, a fényes udvari szolgálatot, hogy a pozsonyi kaszárnyában a magyar király katonái közé közlegényképpen beálljak..." Kumlik E., i. m. 45. o. 322
