Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lackovits E.: a rábapatonaiak eredethagyománya

mende-monda." (Németh András). Nem osztoznak abban a véleményben, hogy a patonai ember nem tartja magát különbnek másoknál. Bizonyításképpen hirtelen haragjukat és rátartiságukat hozzák fel. Szemükben a besenyő eredet a falun belüli kiváltságot jelenti, s nem egy esetben negatívan nyilatkoznak róla. A hagyomány a szomszéd községekben is ismeretes. Egységesen állítják, hogy „itt csak a patonaiak besenyők". Szemükben ez a besenyő származás hol megtisztelő, hol pejoratív értelmű. Ugyanakkor ennek az eredetnek a vallása különlegességet is jelentett az idegen szemében. Adatközlőim kivétel nélkül említették — visszaemlékezve gyermekkorukra —, hogyha más falubelivel találkoztak, az rögtön mondotta: „te besenyő vagy". Ma ennyit legalább még a fiatalok is tudnak. Kissé meglepő, hogy Rábapatonát még a Győr-Sopron megyei Tanácson is besenyőnek tartják.

51 A falu nevének népetimológiája nincs. Kezdetben Puszta-Patonának, majd az új falu létrehozása után a Rábáról Rábapatonának nevezték. A káptalani uralom idejét még a XVIII. sz.-ban is jelzi a község neve (Káptalan-Patona). A népemlékezet azonban ezt nem őrzi. III. Az előzőekben a három nagy motívumcsoportot római számokkal, az alcsoportokat a) és b) betűvel jelöltük. A továbbiakban is ezt használjuk. A három motívumcsoport jól elkülöníthető, s külön-külön is értelme van. Vegyük ezeket sorra. I. csoport: A falunak a határ egy bizonyos részén való létrejötte ismeretes mondaanyagunkban is. Ez a motívum önmagában, mondaként is értelmes, az emberi létesítmények keletkezésével kapcsolatos mondatípusba tartozik. Mivel bárhol megtalálható, s mindig hasonló tartalommal jelentkezik, általánosnak foghatjuk fel. A hasonlóság oka az az elemi gondolat, amely létrehozza a mondát, s amelynek forrása, inspirálója maga a táj. Ugyanakkor ez a tájhoz — a szülőföldhöz — kötöttség lokális jellegűvé is teszi. Éppen ezért nem oldódnak fel ezek a mondák az egyetemességben. Itt mint motívum, a helyi hagyomány részévé vált, melynek konkrét valóságalapjai is megvannak. A település, mint már említettük, valóban náddal, vízzel körülvett volt, még a múlt század közepén is nehezen megközelíthető.

52 Mivel a harmadik csoport szorosan kapcsolódik az elsőhöz, így felcseréljük a sorrendet, s először a harmadikat elemezzük. III. csoport: Az új falu létrehozása és az élet megindulása általában és leggyakrabban az első motívumcsoport szerves tartalmi folytatásaként jelenik meg. Ugyanaz jellemző rá, mint az elsőre. A helyi hagyomány része. Mint típus egyetemes, egy geográfiai egységhez kötődve pedig helyi jellegűvé válik. (Ugyanúgy mint az előzőt, felfoghatjuk mondaként, de motívumként is.) Ez a csoport hiteles történelmi tényként is kezelhető, melyet megörökített az emlékezet. Hasonlóan az előzőhöz, elemi gondolat által létrehozott, inspirálója a táj, mely táji inspiráció a falu legrégibb részének és a kezdeti foglalkozásnak a megjelölésében nyil51 V. Bíró Ibolya szíves közlése. 52 A monda alapja és a táji adottság egybeesése itt véletlen egyezés. Mert pl. ugyanez a monda ismeretes a háromszéki (Kovászna megye) Bibarcfalván is, pedig ott mocsár és a falut körülvevő víz nem volt. 16 Arrabona 241