Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lackovits E.: a rábapatonaiak eredethagyománya

mindenképpen helytállók. Ha az őslakók magyarok, akkor csak néhány család besenyő eredetű. Viszont ha az őslakók besenyők, ugyancsak néhány családot tettek ki, létrehozván az új falut — magyarokkal keveredtek. Valószínű azonban, hogy ennek már társadalmi háttere van, amelyre még visszatérünk. Az „alapító családok", akiket besenyőknek tartanak: Barta, Balázs, Futó, Bognár, Szálai, Nagy, Molnár. III. Motívumcsoport : Az új falu létrehozása és az élet megindulása. Lejőve a Beszterről, a régi, vagy „avítt Rába" partján, a mai templom mögött, az ún. Tobánban építették az első házakat. Halászattal foglalkoztak, mert mint mondották, „a Rába bűibe vót a halnak."

35 — Halászgunyhókat ípítettek, azok alapították a kössíget.

36 — Itt a plébánia körű, itt van a falu legöregebb rísze. Itt mind halászok vótak, mert mind vizes meg nádas vót.

37 — Itt vótak az első házak, a Rábáná', aztán halászattá foglalkoztak

38

, mert ez a rísz zsombíkos vót.

39 — Már kezdetbe csak halászattá foglalkosztak. Itt vót az avitt Rába, az cikkcakkos vót, mint a kígyó dereka.

40 — A halászok a rígi Rába parton telepettek meg.

41 — Általánosan beszítík, hogy itt a templom körű vót a falu legrígibb rísze. Az őslakók halászattá foglalkosztak.

42 — A Tobán vót a dombon a legrígibb rísz, ott vótak a halászok. Ez ollan helysíg vót, hogy ladikba jártak.

43 Adatközlőim szerint ahogy szaporodott a lakosság, úgy tértek rá a földművelésre, majd az állattenyésztésre. Feltett kérdésre mondták el, nem kapcsolva a hagyományhoz, hogy a besenyők Ázsiából, Erdélyből vagy Győrből jöttek. Ez feltétlenül szervezett ismeretközlés eredménye. A besenyő eredet igazolásában megnyilvánul öntudatuk, származásuk iránti büszkeségük. A környező falvak népétől való eltérésüket külső és belső tulajdonságaikkal magyarázzák, mit a besenyők jellemző tulajdonságainak tartanak. (Nagy, fekete emberek, indulatosak, vendégszeretők, dolgosak.) Folklór kutatásunk jelenlegi álláspontja szerint a történeti hagyományokat áthatja a múlt tisztelete és megszépítése.

44 Esetünkben ez nem állítható. Tisztelettel emlékeznek ugyan az ősökről, de tetteiket nem szépítik meg. Bár, amit elkövettek, azt az utódok büszkén vállalják, s tulajdonképpen ebben nyer kifejezést öntudatuk, mintegy megmaradásuk igazolásaképpen. (Fosztogattak, szerettek csavarogni, bicskások és mulatósak voltak, de összetartok.)

45 Említik azt is, hogy a rabló besenyőket szétverték, de azt már nem tudják, hogy kik. „Az eső telepesek ejártak rabúni, lopkodni. Míg mikor gyerek vótam, akkor is ászt monták, hogy Lopoda-Patona. De haraguttunk írté."

46 35 Horváth Józsefné 62 éves. 36 Bognár Gábor 76 éves. 37 Tudós Nagy Ferenc 86 éves. 38 Molnár Gyuláné Bognár Eszter 96 éves. 39 Szálai Jánosné Molnár Rozália 66 éves. 40 Németh Imre 71 éves. 41 Molnár Elek és neje 74 és 70 éves. 42 Nagy Jánosné 35 éves. 43 Káldi Sándorné 80 éves és Vönöczky Ferencné 69 éves. 44 Elsősorban Ferenczi Imre kutatásai. L. 13. jegyzet. 45 Annak említése, hogy az őslakók a környéken raboltak, általános, vándor mondaelem. Rábapatonán kívül találkoztam vele a háromszéki (ma Kovászna megye) Bibarcfalván is. 46 Horváthné Kertai Margit 63 éves. 239