Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
T. Szőnyi E.: Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban
A. Schörgendorfer, aki a kelet-alpi területek kerámiájával foglalkozott, a vizsgált leletcsoportot a II. sz. elejére datálja' 54 . Bonis É. az I. sz.-ban tartja gyakoribbnak, azzal a megjegyzéssel, hogy a II. sz.-ban is folyik a gyártásuk 45 . Póczy Klára az Aranyhegyi-árok menti temetőben előforduló edényeket az I. sz. legvégére — II. sz. első harmadára keltezi 46 . Mócsy András a SzombathelyHámán Kató utcai temetőben előforduló edények datálásával külön nem foglalkozik, de hangsúlyozza a sírok kerámiaanyagának egységességét, az egész temető használati idejét 85—140. közé teszi'' 7 . Bíró E. a győr-nádorvárosi sírok ismertetésénél a temető korát az előforduló importáru — elsősorban egy lezouxi sigillata alapján határozza meg. A Ceti mesterjegy használója Traianus és Hadrianus uralkodása közti időben működött 48 . Az eddigi kutatások eredményeit áttekintve arra a következtetésre juthatunk, hogy Pannónia déli részének (és talán Carnuntumnak) kivételével a fenti edénytípus Domitianustól Marcus Aurelius idejéig fordul elő nagyobb számban a sírokban, eltekintve néhány szórványos III. sz.-i példától. Mindezt szemléletesen igazolja a pénzzel datált sírok összeállítása: Claudius: Ptuj-Oberhaidin-Marusek-föld, 57. sír, 1892., Ptuj-Lepansnig-föld, 26. sír, 1893., Vespasianus: Ptuj-Oberhaidin-Marusek-föld, 18. sír, 1893., Tác-Fövenypuszta, Domitianus: Szombathely-Rumi út 21., Szombathely-Hámán Kató u. 14. sír, Traianus: Ptuj-Cvetko-föld, 16. sír, 1891., Szőny, 1934., halomsír, Szőny és Komárom között, országúttól D-re, hamvasztásos sír (K 483—a), Győr-Homokgödör, 46. sír, Hadrianus: Ptuj-Oberhaidin-Lepansnig-föld, 50. sír, 1893., Szombathely-Hámán Kató u. 37. sír, Szőny és Komárom között, vitézi telkek, hamvasztásos sír (K 589—c), Antoninus Pius: Szőny, 99. sír, Szőny és Komárom között, vitézi telkek, hamvasztásos sír (K 601—c), Faustina: Szólád, Traianus Decius: Szőny, B hamvasztásos sír, Probus: Dunaszekcső, téglasír 49 . 44 A. Schörgendorfer, i. m. 124—125., 173. Schörgendorfer tipológiai sort állít fel a csészék datálásához, szerinte a legkorábbi szürkésbarna-feketés „firnisz" -bevonat az I. sz. utolsó negyedében jelenik meg. A nálunk oly gyakori kétfülű, barbotindíszes edénykéket egyértelműen a II. sz. első felére keltezi. 45 Bonis E., i. m. 18—21. összefoglalóan tárgyalja a mázas és egyéb bevonatos csészéket, ez utóbbiakról hangsúlyozza, hogy Aquincumban, Szőnyben, Győrben II. sz.-i darabok is vannak, sőt Daciából is említ egy példányt. Vö. Bonis E., i. m. Ant. Hung. II (1948), 45. 46 Póczy K. ,i. m. 92. A temetőben előforduló edények nagy részét a katonai anyagszertár melletti műhelyben gyártották. E műhely korát érmek és lezouxi sigillatalelet alapján a fenti időre határozza meg. 17 Mócsy A., i. m. i. h. 48 Bíró E., i. m. 245. 49 Az adatok részben korábbi publikációkból, részben saját gyűjtésből származnak: 1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 11, 14, 17, 18: Bonis E., i. m., 6, 12: Mócsy A., i. m., 9: KDM, Tata, K—483—a, 10: XJM, Győr, 53.145.17., 53.147.56., 13: KDM, Tata, K—589—c, 15: KDM, Tata, K—601—c, 16: Kuzsinszky B., i. m. 19 (Kuzsinszky nem jelzi, melyik Faustináról van szó). 23
