Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
B. Sergő E.: A döri kerámia
A DÖRI KERÁMIA Dolgozatomban arra törekedtem, hogy egy kisalföldi fazekasközpontról adjak képet. Ezt a célt részben technikai, részben ipartörténeti anyag ismertetésével kívántam elérni. Dör, ez a kis fazekasközpont az oklevelek bizonysága szerint a XVII— XVIII. század óta ismert. Korábbi fazekasokra vonatkozó okleveles adataink nincsenek, létüket csak a szájhagyomány őrizte meg. A XVII. századtól kezdve a magyarországi sajátos történelmi viszonyoknak megfelelően ebben az időben az iparos és kereskedőrétegek már anyagi, társadalmi súllyal rendelkeztek. A céhszabályok kellő keretekkel szolgáltak életformájukhoz, ugyanakkor a céh biztosította tagjainak tekintélyét is. A mesterek sorában megfelelő számmal megtaláljuk a döri fazekasokat és azon belül a Völcsey fazekas-családot is. 1838-ból ismerjük Völcsey József vándorlevelét. Valószínűleg az ő fia volt Völcsey János, akinek fia Völcsey Sándor s az ő fia Völcsey Lajos a ma is élő idősebb mester. Völcsey Sándor gyűjtésünk idején még élt és fiát még gyakran ellátta a mesterségre vonatkozó tanácsokkal is. Az ő fia Völcsey Lajos az a fazekasmester akinek technikai felkészültségét, tudását dolgozatomban részletesen ismertetem. Völcsey Lajos fia, az ifjabb Völcsey Lajos gyűjtésünk kezdetekor még csak tanult apja műhelyében, de ma már ő is mesterként formálja, munkálja az agyagot. Kutatásom másik területe a technikai jártasság volt, amelyet dolgozatomban részletesen ismertetek. A kutatási terület kiválasztását nem az tette indokolttá, hogy egy különösen szép, vagy ritka művészi produktumokat készítő műhely működött volna Dörben. Itt nem találunk különleges művészi kifejezésmódokat, mint sok eminens fazekascentrumban, nem találunk finomabb technikai eljárásokat (pl. iszapolás), s teljesen hiányzik az ónmázas kerámia ismerete is. Ami területünk megválasztását indokolttá tette: az éppen az a sajátos adottság volt, hogy mivel már csak egy mester működött, aránylag könnyebb volt a technikai eljárások áttekintése. Ezenkívül a motívumkincs kezdetlegesebb, egyszerűbben megfogható. Dörben egyszerűbb, kevésbé díszített edényeket találunk, mint amilyen várható lenne egy ilyen nagymúltú, egykor sok fazekast számláló faluban. A Dörben készített 1. tűzálló edények (samottal kevert, nyílt lángon használt egykori főzőedények); 2. fél-tűzálló-edények (samottal nem kevert, döri agyagból készült, zárt tűzhelyen használt főzőedények) ; 3. nem tűzálló edények (tűzhelyen nem használt, tároló és tálalóedények; a háztartásban használt egyéb edények). Az első két pontba tartozó edények funkciójuknál fogva csak nagyon kevés iyy
