Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

B. Sergő E.: A döri kerámia

díszítést tűrtek meg. A harmadik pontba tartozó edényeken már több lehetőség kínálkozott a díszítésre. Ezeken megtaláljuk a környező fazekas-központok korábbi (Csáva, Tata) és ma élő (Tüskevár) jótékony hatását. A fazekas mai munkája és anyagi körülményei azonban olyanok, hogy a hanyatlás jelei megmutatkoznak az ornamentikában, a technikában és a fazekas tudásában egyaránt. A csökkenő kereslet nem nyújt a mesternek biztos megélhetést és így művészete is visszafejlődik olykor egészen a manufaktúra szintjéig. Mindezek ellenére Völcsey Lajosban tovább él a művészkedő fazekasok kísérletező, próbálkozó szelleme. Munkájának szerelmese, gyakran pihenőnapjain is leül korongja mellé, hogy formába öntse gondolatait, elképzeléseit. A fazekas tevékenysége A fazekas portájának leírása. Völcsey Lajos még 1951-ben bérelt házban lakott. Ez a ház anyagában, méreteiben, beosztásában általában megegyezik a Dörben épített házakkal. A ház előtt teljes hosszában gádor volt, erről nyílott a konyha, s ebből jobbra, balra a lakószoba, ill. a műhely. Így csak egészen minimális lehetőség volt arra, hogy a műhelyt és a lakórészt elválasszák egymástól. Erre pedig egészségügyi szempontból igen nagy szükség lett volna a káros föld- és ólomkigőzölgések miatt. Télen még az átlagosnál is súlyosabbá vált a helyzet, mert tüzelőtakarékosságból a műhelyben főztek. így az agyag és az ólom minden káros kigőzölgése rárakódott a konyhai edényekre és az ételekre. Völcsey az egészségügyi szempontoknak megfelelően építette fel saját házát 1952-ben. Ebben átvették a korábban használt, megszokott beosztást, azzal a különbséggel, hogy a műhelynek külön bejáratot biztosítottak az udvar felől, így a műhely teljes egészében elkülönült a lakó- és egyéb célokat szolgáló helyiségektől. A mázőrlő követ is a műhelyben helyezte el, így a mázőrlés is itt történt. A lakást ezzel sikerült elkülönítenie a feldolgozás élettanilag káros hatásaitól. A házzal szemben vannak a szárítók, mellettük a kút. Mindkettő fontos és gyakran használt. Az udvar lezárására szőlőt ültettek. A szőlő területe biztosítja, s egyben hasznosítja azt a földrészt, amely távolságot a tűzrendészeti előírás megkövetel a lakóház és a kemence között. • . Az új háznál két kemencét épített a mester; egy kisebbet és egy nagyobbat, a kevesebb, ill. a több égetendő edény számára. Technikai leírás Az anyag kitermelésénél használt eszközök 1. Talicska, bakonyi fafaragóktól vette a csornai vásáron. 2. Heveder, nyakló, hossza 138 cm, kender. 3. Ásó, általános forma, üzletben vásárolta. 4. Lapát, általános forma, a csornai vásárról. 5. Ciroksöprű, boltban vásárolta. 6. Sulok, (sulyok) téglatest alakú nehéz fakalapács, nyele akácfa, feje tölgyfa. A háborúban megrokkant fazekastól vette. (1. ábra.) 7. Vágó, vagy szelő. Ezzel szeli a sulyokkal összevert agyagot. (5. ábra.) 8. öntöző köcsög. Elhasznált, csorbaszélű köcsög, alját kilyukasztották. 9. Melence. Kétfüles, nagy cserépedény, a buciik leáztatására. (3. ábra.) 200