Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

D. Askercz É.: A soproni Liszt Ferenc Múzeum grafikai gyűjteményének története

A SOPRONI LISZT FERENC MÜZEUM GRAFIKAI GYŰJTEMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE A soproni Liszt Ferenc Múzeum grafikai gyűjteményének jeles darabjai nem ismeretlenek a kutatok előtt. Csatkai Endre publikációi nyomán kerültek a szakmai köztudatba, a nagyközönség pedig megismerhette őket a múzeum időszaki kiállításain. Gyűjteményünk azonban mintegy nyolcszáz lapból áll, s ezek ismertetésére és bemutatására nem voltak elegendők a kiállítások, s bizonyára nem lesz haszontalan, ha ismertetjük gyűjteményünket, annak kialakulását és anyagát. A múzeum fejlődésének döntő jelentőségű dátuma 1913, a mai múzeumi épület megszerzésének éve. Mint Csatkai Endre megállapította,

1 ezt az évet a grafikai gyűjtemény kialakulása szempontjából is fordulópontnak tekinthetjük, minthogy a grafikai lapok tudatos gyűjtéséről ekkortól beszélhetünk. A múzeumnak, amely helytörténeti múzeum volt, elsősorban e történetet illusztráló lapokra volt szüksége. Ezek a lapok Sopron városát és a megye más helyiségeit, valamint a legfontosabb történeti személyiségeket ábrázolták — s mintegy töltő, hangulatkeltő anyagul szolgáltak az ekkori kiállításokban, melyek enteriőrökre bontva ábrázolták a helyi polgárság anyagi kultúrájának fejlődését. Emiatt a grafikának, mint művészeti ágnak minőségi szempont szerinti gyűjtése háttérbe szorult. Gyűjtötték mindazokat a lapokat, amelyek a helyi történelemhez kapcsolódtak, de nem gyűjtötték a soproni polgárság birtokában levő művészi darabokat. Kifejeződött ebben az az általánosnak mondható lebecsülés is, amellyel a sokszorosított grafikát a magyar vidék kezelte. Még a két világháború között megindult a helyi művészek grafikai munkásságának pártolása és alkotásaik gyűjtése is. Elsősorban az itteni képzőművészeti kör munkájának tulajdonítható, hogy ez a kisgrafikai alkotásokra vonatkozik. Egy jó értelemben vett lokálpatriotizmus, néhány lelkes művész és műpártoló jóvoltából szervezett ex libris-gyűjtés és -csere indult. Ennek kiterjesztését szolgálta annak idején Csatkai Endre könyvecskéje is.

2 Máig mintegy 200 db ilyen kisgrafika gyűlt össze a múzeumban. 1945 után nagyon sok műtárgy vált gazdátlanná. Vidéki kastélyok és gazdag polgári házak, majd a feloszlatott szerzetesrendek kolostorai és iskolái a művészi értékű tárgyak, s köztük a történeti értékű grafikának is gazdag tárházai voltak. Elsősorban Csatkai Endre fáradhatatlan ügyszeretetének köszönhető, hogy e kin1 Csatkai E., Barokk rajzok kiállítása a Liszt Ferenc Múzeumban. Soproni Szemle 1966. 3. sz. 271—277 1. 2 A Soproni ex libris története, összeállította Csatkai Endre dr., Sopron, 1938. 157