Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
D. Askercz É.: A soproni Liszt Ferenc Múzeum grafikai gyűjteményének története
esek nem mentek veszendőbe, jelentős részük múzeumunkba került. A leggazdagabb a Bencés Gimnázium metszetgyűjteménye volt; a több mint száz metszet közül megemlíthetjük a Wiedemann arckép-sorozatát, 3 Sommer Európa nagy városait ábrázoló metszetsorozatát, Rugendas néhány lapját. Vegyesebb, de ugyancsak nagy gyűjtemény került a múzeumba az Orsolyita rend gimnáziumából, — ez elsősorban vallásos témájú lapokat tartalmazott. A dénesfai Czirákykastélyból több XIX. sz.-i kőnyomatot, köztük nagyon sok portrét és magyar vonatkozású életképet gyűjtött be Csatkai Endre. Fontos és érdekes Matthias Greischernek, a XVII. sz.-i rézmetszőnek az Eszterházy-birtokokat ábrázoló sorozata, amely a budapesti Tárnok utcai Eszterházy-palota pincéjéből került elő. Ezekkel a lapokkal a múzeum soproni veduta és történeti arcképgyűjteménye gazdagodott, kiegészült és jelentősebbé vált. A grafikai gyűjtemény történetének legjelentősebb eseménye volt, hogy 1948-ban Scholz János csellóművész a múzeum megnyitásának és talpraállásának örömére a XVIII. és XIX. sz.-i osztrák barokk és biedermeier rajz- és metszetgyűjteményét a Liszt Ferenc Múzeumnak adományozta. Ezeket az alkotásokat több kiállításon mutatta be a múzeum, s a barokk rajzokkal e terület hazai és külföldi kutatói is foglalkoztak/ 1 A barokk rajzokkal, amelyek között Maulbertsch, Altomonte, Tróger, Donner lapjai is megtalálhatók, e helyütt nem kívánunk foglalkozni. Szépek a XIX. sz.-i lapok is. Közülük kiemelkednek az osztrák Hans Gasser szobrász szobortervei, Friedrich Gauermann, J. Danhauser és Kriehuber rajzai. A magyar rajzművészetet egy-egy Markó-, Lotz-mű, valamint a helyi XIX. sz.-i mesterek alkotásai, pl. Häuser Károly, Molitor József rajzai képviselik. Ezzel az adományozással tehát történeti jelentőségű rajzi anyaggal gyarapodott a múzeum addig főleg csak metszetekből, litográfiákból álló grafikai gyűjteménye. 1948 után Csatkai Endre folytatta a most már sokoldalú grafikai gyűjtemény fejlesztését. A történeti vonatkozású anyagot minden szempontból igyekezett teljessé tenni. Tematikus gyűjtéseiből kiemelkedik a Liszt Ferenc és Széchenyi István arcképeit ábrázoló anyag, melyet később részletesen ismertetünk. A ránk jutó muzeológiai feladat a lapok szakszerű elrendezése, helyes tárolásuk lehetőségének megteremtése volt. Az anyag teljes áttekintéséből született meg a közlés igénye. Célunk, hogy megismertessük gyűjteményünk kialakulását és összetételét, s adatokat közöljünk azokról a darabokról, melyek véleményünk szerint helytörténeti vonatkozásokon túl is fontosak a grafikatörténet művelői számára, továbbá a gyűjtemény viszonylagos teljességű együtteseinek bemutatása. A gyűjtemény elrendezése tematikus. A csoportok a következők: Városábrázolások (külön a Sopront és a soproni részleteket ábrázoló művek) arcképek, egyházi témák, viselet és vegyes anyag. A továbbiakban e területek nagyobb együtteseit, viszonylagosan teljes gyűjteménycsoportjait ismertetjük. 3 A Wiedemann-sorozat darabjai körülvágottak. 4 Csatkai E., Barokk rajzok kiállítása a Liszt Ferenc Múzeumban SSz. 1966. 3. sz. megemlíti a legújabb attribuciós változásokat, valamint azt, hogy kik és hol közölték e lapokat. 276—277 1. 158
