Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája
24. ábra. A kápolna külső képe dél felől, a helyreállítás előtt téglákból rakott alapozása arra mutat, hogy a román kori székesegyház a XII. sz. második felében keskenyebb hajóval folytatódott. Ez feltehetően a kétoldalt elhelyezkedő emeletes kápolnáknak a hajó falaival csatlakozó sarkainál lehetett — a jelenlegi pillérek vonalában, esetleg a déli hajófal közelében —, ahol az 1938—39, évi új műkőpadló munkálataival kapcsolatban kelet—nyugati irányú falakat figyeltek meg. 61 Ezt a megfigyelést egészíti ki a déli mellékhajóban levő, ún. püspöki kriptában feltárt (1969), e saroknak megközelítőleg vonalába eső észak—déli irányú falmaradvány. E falmaradvány vonalában 1970-ben, a székesegyház déli fala mellett az északi oldalon egy évvel korábban talált támpilléralapozáshoz hasonló helyzetű és méretű falmaradványt tártunk fel. A román kori székesegyház északi kápolnájának északnyugati' sarkához — az északi román kori fal vonalában —, a déli kápolnának pedig a délnyugati saroktól kissé északra eső pontjához csatlakoztatták a gótikus építkezés idején a székesegyház új északi és déli falait. A román kori hajó falai és az új gótikus falak között alakult ki a két mellékhajó. A két új falnak a román kori kápolnákhoz való csatlakozásában mutatkozó különbség oka feltehetően a gótikus boltozat szempontjából szükséges méretből adódott. E gótikus építkezés idejét a XIV. században kereshetjük, amikor az ország belső viszonyai rendeződtek, és a gazdagodással fellépő építőtevékenység országszerte nagy lendületet vett! 61 A kérdés megnyugtató megoldását csak további ásatástól, ill. falkutatástól várhatjuk. Feltetlenül szükségesnek látszik, hogy az ásatások folytatásával megismerhessük a székesegyház építéstörténetének román és gótikus periódusait 9* 131
