Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája
A II. sz. kutatóárkokban előkerült ék alakú végződésű, feltehetően kapuépítményt hangsúlyozó támpillér alapján arra gondolhatunk, hogy erre az építkezésre a század második felében kerülhetett sor. Erre mutat a kassai székesegyház és a brassói Fekete-templom hasonló formájú pilléreinek és kapuzatának építési ideje. 62 A fent említett első nagy gótikus építkezésnek folytatásaként merült fel a Szentháromság-kápolna építésének gondolata. Lehetséges, hogy ekkor — a kápolna építésének érdekében tervmódosulás történt, s talán az ék alakú végződésű támpillér alapján feltételezett déli bejárat már nem az eredeti elképzelés szerint, hanem az épülő kápolna miatt módosult formában készült el. A székesegyház gótikus építésének e váltó szakaszától kezdődik tulajdonképpen a Szentháromság-kápolna története. A Bonifác-bulla szövegéből bizonyosra vehetjük, hogy Héderváry János püspök kápolnaépítése jóval a bulla 1404-es keltezése előtt történt. A pápai döntésből világos, hogy 1404-ben csupán jogi akció történik: a hűtlenség vádja miatt a püspök kápolnaigazgató-kinevezése kétségessé vált, s ezért látta szükségesnek János fia István a pápai megerősítést. A kápolna alapításának idejét a jelentősebb időbeli távolságot jelentő „egykor" (olim) szót használja. Ezen az alapon építését 1386—96. közé tennénk. A bulla ugyanakkor „újraalapításról" beszél, s ez teljes mértékben harmonizál a falkutatás során tett megfigyeléseinkkel. A kápolna alaprétege — kb. 1,80 m magasságig — már állt, amikor Héderváry püspök rendezte anyagi alapjait, s a megkezdett építkezés folytatását elhatározta. Ketté kell tehát választanunk az alaprajzi meghatározottságot és az alapréteg falszövetében található utalásokat, továbbá a XIV. sz. utolsó negyedében kialakított Héderváry-féle koncepciót XV. század végi módosításaival, Rava átépítésének, a Lippert-féle első helyreállításnak és Aigner—Csányi restaurációjának módosításaival. A quadrangulatúrával szerkesztett alaprajzhoz a kezdeti állapotban olyan felépítmény tartozott, amelynek egyik fő jellemzője az ülőfülkesor és a támpillérekkel meghatározott boltozati rendszer: keresztirányú keskeny oblongumokat lefedő — feltehetően keresztboltozású — boltozat. A három déli támpillér távolságát nyugat felé kijelölve megkapjuk a kápolna nyugati zárófalának belső oldalát, az átmérés jogosságát a kápolna XVII. sz.-i hosszabbításakor részben befalazott sarokpillér helyzete és a szerkesztési háló is igazolja. Kelet felé átjelölve megkapjuk a hajónak a diadalív szélesítése előtti hosszát. Analógiát keresve, a pozsonyi ferences templom északi oldalához épült (1361) Szent János-kápolna hasonló szerkezetére kell utalnunk 63 , ahol a szorított pillérállássarmeghatározott pálcatagökra bordás keresztboltozású boltozat nehezedik, az oldalfalak párkánnyal elhatárolt alsó harmadába mérműves vakkeretekkel tagolt, kettős-hármas ülőfülkék mélyülnek. Az összevetést nemcsak stiláris megfelelések javallják, hanem a Héderváry-kápolnán található mester jegyek is. A publikált és publikálatlan magyar anyagból összeállított és a győri Szent62 Kálmán püspök (1337—1375) hosszú ideig tartó püspöksége és más építkezései alapján feltételezhető, hogy az ő idejére esett a székesegyház első nagy gótikus építkezése. 63 A kápolna építését Pison. Bratislava. (Kulturna história, prirodné podmienky, Sprievodea. Bratislava, 1957. 148.) 1375—80. közé datálta, valószínűbb azonban az Ortvaynál [T., Pozsony város utcái és terei. A város története utca- és térnevekben. Pozsony, 1905. 75—77.; ua., Pusztuló műemlékek. Nyugatmagyarországi Híradó 15 (1902) 282. sz.] szereplő 1361-es évszám. 132
