Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája

c. püspök pálos szerzetest, a hittudományok doktorát küldi maga helyett.

33 Minden bizonnyal Héderváryt is az általa alapított kápolnában temették el 1416 januárjában. Albert király halála után a győri püspöki vár országos események és kemény küzdelmek székhelyévé válik. Erzsébet özvegy királyné nem volt hajlandó Ulászló trónigényét elfogadni, s gyermeke születését várva a győri püspöki várba húzódott vissza Mihály fia Benedek püspök (1439—1444) oltalma alá. 1440. május 15-én megkoronáztatta újszülött László fiát a Visegrádról Kottaner Ilonával ellopatott koronával, s az ifjú királyt Frigyes osztrák herceg oltalmába, gyámságára bízta. A haddal támadó Ulászló elől Pozsonyba menekült, a Győrt védő Ciliéi és a püspök Ulászló fogságába került.

34 Frigyes csapatai 1442-ben megszállták a várat, s amint Hunyadi Jánosnak III. Ince pápához intézett panaszleveléből tudjuk, győri megszállása idején ló- és tehénistállókat, téglaszíneket és gyalázatos boltokat építtetett a székesegyház oldalába. 1466-ban energikus építőpüspök, Monoszlai Csupor Demeter vette kezébe a győri egyházmegye vezetését. A bécsi egyetemen tanult, mint küküllei f őesperes, majd a zágrábi, ill. boszniai püspöki székbe került. A győri püspökséget elnyerve felújította védőszentje — Szent Demeter — oltár javadalmát, majd kápolnát építtetett Szent Demeter tiszteletére. A kápolna helyét írásos emlékeink nem határozzák meg.

35 Bedy Vince valószínűnek tartotta, hogy a székesegyház déli oldalán, a Szentháromság-kápolna szomszédságában épült, „ahol a fal kiképzése, a törött oszlopok finomabb kidolgozása azt sejteti, hogy ezek nem a külső fal díszítésére készültek, hanem valamikor belső fal részei lehettek". Nem tartotta lehetetlennek, hogy a későbbi Prainer-kápolna (Bedy szerint a barokk toronytól délre eső raktárhelyiség) volt eredetileg a Demeter-kápolna.

36 Rava építkezését elemezve megállapítottuk, hogy a Prainer-kápolna elnevezés, amelynek létezését csupán Giovanni Batt. Rava szerződéséből ismerjük, a Héderváry- (Szentháromság-) kápolnára vonatkozik.

37 A székesegyház déli oldalának nyugati végénél díszes kapuzat lábazati részei mutatkoznak: nyilvánvalóan itt nyílott a bejárat az említett szertárhelyiségbe. Ez Bedy második feltevését valószínűsíthetné, amely szerint e helyiség volt eredetileg a Szent Demeterkápolna. A székesegyház északi oldalán, az oldalbejárat melletti pilléren XVIII. századi bronz dombormű alatt vésett felirat látható: MATER DEI ME(me)NTO MEI t 146?. Az utolsó számjegynek többféle olvasata is lehetséges. Az évszámot 1466-nak, 1468-nak, 1469-nek is olvashatjuk.

38 Az évszám tisztán olvasható első három számjegyéből világos, hogy a szé33 Vadász Miklós 1428-ban halt meg és a Héderváry-kápolnában temették el a keresztelőkút mögött. Vésett sírfeliratát Károly jegyezte fel (Speculum p. 10.): Hic iacet piae memoriae Pater in Chr. Pat. Reverend. Nicolaus Episc. Ceretensis Doctor Paginae sacrae. Religiosus Heremitarum S. Pauli. Qui obiit anno Domini MCCCCXXVIII. III. Kalend. Septembri. — Vö. Bánk J., Győreevházmegyei Almanach. Győr, 1968. 37—38. — Varjú E., A győri székesegyház középkori sírkövei. Arch. Ért. 17 (1897) 338. 34 Fraknói V., A Hunyadiak és Jagellók kora, Bp., 1896. 35 „Cathedralis Jauriensis latéra equis et iumentis stabula choreasque et detestanda commercia instituit et fovere patitur." 36 Bedy, i. m. 65—66. 37 Levárdy, Arrabona 1970. 93—94. 38 Romanus a S. Venantio (Syllabus Praesulum Jauriensium VI.) 1464-nek, Ebenhőch Ferenc (1885) 1460-nak, Mohi A. [Mikor építették és gótizálták a győri székesegyházat? Győri Szemle 3 (1935) 189—193.] 1466-nak olvasta. 107