Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája
kesegyház késő gótikus kiépítése Monoszlai Csupor Demeter püspöksége idején (1466—1482) megkezdődött, s ha kellőképpen értékeljük a templom déli oldalán látható — Csányi és Mohi szerint 1484-nek olvasott — évszámot 39 , a gótikus kiépítés Nagylucsei Dóczy Orbán püspöksége idején (1482—1486) fejeződött be. A paraszti származású Dóczy Mátyás király kedvelt embere volt. Budai kanonokságon, székesfehérvári prépostságon keresztül került a királyi kincstár élére, majd innen a győri püspöki székbe. Bonfini teljességgel neki tulajdonítja a győri székesegyház átépítését. 40 A székesegyházi építkezésekhez kapcsolódik a Püspökvár püspöki kápolnájának 1487-es évszámmal jelölt kiépítése is. A győri székből Dóczy Egerbe távozott, ahol hasonló késő gótikus átépítés fűződik kormányzatához. Az építéstörténeti részben elemzendő részletekből következtetve ebben a késő gótikus periódusban a Szentháromság-kápolna is lényeges átalakításon esik át, s ilyen alakjában vészeli át a XVI. sz.-i győri ostromokat. A XVI. sz. folyamán nemcsak tűzvészek pusztítják a székesegyházat, hanem a vár minden talpalatnyi helyére igényt tartó katonaság is felbecsülhetetlen károkat okozott. A Szentháromság-kápolnát Teufel Kristóf várkapitány élelmiszer- és lőszertárolásra foglalja le, s hiába folyamodik a káptalan a királyhoz, a kápolna egészen az 1594-es nagy ostromig raktár marad. Szinán pasa csapatai is lőszert raktároznak benne. 41 Valószínűnek tartjuk, hogy Prainer János várkapitánysága idején (1606— 1633) kapja vissza a káptalan a kápolnát a várőrségtől, s talán ezért is nevezik Prainer-kápolnának. A székesegyház első nagy barokk átépítése idején (1639—1645) Draskovich püspök szerződésben írja elő Giovanni Batt. Ravának, hogy „a Prainer-kápolnát meg kell hosszabbítani egészen a csigalépcsőig, és a pillérhez új falsarkot kell kialakítani, és elkészíteni a falazatot a másik magasságig, be kell boltozni, befalazni a templomba nyíló ablakot, a csigalépcső azonban megmarad." Másutt azt olvassuk a szerződésben, hogy kényelmes padlózatot kell készíteni, s a templomba nyíló ablakokat be kell falazni. 42 Az előbbi ablakbefalazás a déli hajó falán, a lépcsőtorony mellett nyíló ablakra, az utóbbi ablakok befalazása a kápolna két hatalmas gótikus ablakára vonatkozik, mely a templom felől nyitotta meg a kápolna északi falát. Bizonyos, hogy a barokk átépítés során csonkították meg a kápolna belsejének gazdag gótikus plasztikai díszét. Az 1800 körül meginduló helyreállítás során ugyanis, amikor az elfalazott ülőfülkéket kibontották, a falazóanyagból gótikus faragványtöredékek — „amit a pogányosító újjászületési (renaissance) korszak ... a valódi kereszténységet halomra döntve .. . meghagyott" — kerültek elő. A Rava-féle átalakítás során véshették le az egyes ülőfülkéket elválasztó „tornyocskákat" a katonai használat idején erősen megrongálódott állapotuk miatt. 43 Ugyancsak a barokk átalakítással kapcsolatban a középkori kőfelületeket a vakolás és festés érdekében szemcsézőkalapáccsal átdolgozták. Nyugat felé meghosszabbított alakjában, nyugati felében barokk boltozattal 39 Mohi, i. m. 192. — Entz G. olvasása szerint 1492. 40 Bonfini, A., Históriáé Pannóniáé Decad. Lib. I. p. 19.: ejus basilicam Urbánus pontifex non parvis aedificiis et apparatibus excoluit." Vö. még Balics L. 1343—1508. közötti jegyzeteiben: „Basilica Jaur. per Urbanum eppcum reparatur 1484. p. 171. Cech János kéziratai (MTA 15. sz. I— II. köt.). 41 Levárdy, Arrabona 84—92. 42 Levárdy, i. m. 93., 101. 43 Römer F., Régészeti levelek Ipolyi Arnoldhoz. III. A Héderváry-kápolna Győrben. Síremlékek. Emlékföliratok. Vas. Űjs. 1860. 52. sz. 629—631. 108
