Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
Kétségtelenül korai a 484. sír kengyel—zabla lelete; a kérdés csak az, hogy eredetileg is a sírhoz tartozott-e, Börzsönyi ugyanis már másodlagos helyzetben találta 92 (5. ábra). A jellegzetes formájú íj merevítők és faragott tegez-száj díszek — illetve azok a fegyverek, amelyekhez tartoztak — László Gy. szerint a társadalmi helyzetre utaltak, ezért a temető belső időrendjének vizsgálatakor nem használtam fel őket 93 . Feltehetően a hajfonatdíszek is csak bizonyos rangot elért férfiaknak jártak, ezért az övveretekhez hasonlóan, óvatosan kell kezelnünk típusaik korának meghatározását 94 . Feltűnő, hogy a győri lemezes öweretű sírokból lemezből készült hajfonatdíszek kerültek elő: 29., 163., 186., 278., 294., 752., 796. sír. A 817. sírból csak a hajfonatszorító drótja került elő. A 846. sírban öntött véretekkel együtt került elő egy vastagabb lemezből kivágott hajfonatdísz. Győrött csak öntött véretekkel együtt fordult elő tagolt, rúd alakú hajfonatszorító (652., 778., 860. sír). A 12. sírban öntött, aranyozott indadíszes varkocsszorító volt, a 696-ban vastagabb lemezen bekarcolt és poncolt indadísz alkotta az ornamentikát. Mindezek a temetőnek olyan részein voltak, amelyeknek használatát az egyéb leletek viszonylag késői időre keltezik. A temetőben az avar kori sírok között Ny—K tájolásúakat is jelölt Börzsönyi. Ásatási módszerének ismeretében nem lehetünk biztosak abban, hogy egyszerűen a szokásostól való eltérésről, vagy korábbi hagyományok továbbéléséről van-e szó 95 . Sajnos az ásatás módszere nem kedvezett az esetleges rátemetkezések vagy a későbbi sírok ásásával kapcsolatos bolygatások megfigyelésének. Ennek ellenére Börzsönyi többször említett egymás feletti sírokat, vagy olyanokat, amelyekben egész szokatlan módon a töltelékföldben magasabb szinten, vagy éppen a váz szintjén más sírok maradványait (koponyákat) találták 96 . A következő sírokat vehetjük számításba: szuperpozíciók: 49. sír („anya és gyermeke egymás fölött"), 202. sír (különböző mélységben két tetem), 205. sír (két tetem egymás fölött), 538. sír (60 cm-en gyermek, 140 cm-en erős férfi), 696. sír (a férfi fölött, de nem közvetlenül rajta gyermekváz), 728. sír (feldúlt férfisír, felette gyermek). Több koponya egy sírban: 48. sír (60 cm-en koponya, 2 m-en teljes váz és még egy koponya), 119. sír (150 cm mély, 50 cm-en került elő egy koponya), 139. sír (három koponya a lábak előtt), 163. sír (60 cm mélyen koponya, a sír 190 cm mély), 245. sír (három koponya egymás mellett, egy váz), 294. sír (a rendes váz felett a töltelékben különböző mélységben két koponya), 296. sír (két koponya 92 Börzsönyi A., i. m. 19—20. 93 Az íj merevítőkről vö. Szabó J. Gy., Az egri múzeum avar kori emlékanyaga III. Sírleletek Nagyréde-Ragyogóparton, Az egri M. Évk. VI (1968), 51—52., a tegezszáj faragott csontdíszeiről Bona I., i. m. Arch. Ért. 97 (1970), 251—255., további irodalommal. Ezek a párhuzamok jelentőssé válnak, ha a temető használatának idejét a többi avar temetőhöz hasonlítva közelítjük meg. 94 Horváth T., i. m. Arch. Hung. XIX (1935), 64—66., Kovrig I., i. m. Arch. Hung. XL (1963) 139—140., 233—234., Bona I., i. m. Arch. Ért. 97 (1970), 250. 95 Avar kori, Ny— K tájolású sírok a győri temetőben: 21., 22., 94., 95., 632. sír. Megjegyzendő, hogy mindezek a „korai" jellegű temetőrészekben feküdtek, mint ahogy a szokásos (Börzsönyi által É—D-inek jelölt) fekvéstől eltérő 100. és 106. sír is. Késői környezetben volt, de korai leletanyagot tartalmazott a hasonló tájolású 406. sír. A tájolási szokások megváltozására: Bona I., i. m. Arch. Ért. 84 (1957), 155—173., Kovrig I., i. m. Arch. Hung. XL (1963), 89—102. 96 Külön is megemlékezett a régi sírok fölé vagy mellé temetésekről: Börzsönyi A., i. m .Arch. Ért. XXII (1902), 13. (vö. 40. jegyzet). 87
