Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai

a váz felett), 311. sír (90 cm-en gyermekkoponya, 200 cm-en nő váza), 313. sír (30 cm-en ló lábszárcsontja, 75 cm-en két koponya, 2 m-en női váz), 484. sír (1 m mélységben kengyel és zabla), 512—513. sír (1—1 ép koponya és 1—1 teljes csontváz a töltelékföldben), 739. sír (rendben fekvő tetem két koponyával), 740. sír (idegen koponya a sírban), 835. sír (gyermekváz felett felnőtt koponyája), 855. sír (két koponya), 856. sír (két koponya). Csak erősen megkérdőjelezve szá­mítottam ide azokat a sírokat, amelyeknél az ásató nem jegyezte fel, hogy kettős sírt vagy későbbi beásást találtak-e: 36. sír (szíjvég és nyílhegyek társaságában orsó), 551. sír (orsó és íjmerevítők), 694. sír (férfisírban orsógomb ?), 813. sír (női sírban íj és nyíl?), 816. sír (nő sírjában íj?) (14. ábra). Ha térképre visszük a „korai" és „késői" korhatározó leleteket (egyelőre el­tekintve a közbeeső idők jelzőitől), tapasztalhatjuk, hogy azok többé-kevésbé élesen elkülöníthető területeken fordulnak elő (15. ábra). Ez egyben módszerünk helyességének ellenőrzésére is jó. További kontroll-lehetőség adódik a lehetséges egymásratemetések térképre vetítéséből: ha ezek a különböző korú csoportok érintkezési felületein vannak, igen valószínűvé teszik az időrend helyességét. Mindkét ellenőrzési mód megerősítette az elemzés eredményeit. Korai jellegű sírok a temető északi felében egy csoportban találhatók a Ny-i oldalon a László Gy.-féle II. sávban és attól délre. A temető déli részében elsősorban a kibányá­szott rész környékén és északabbra, a temető középső területén sűrűsödtek. Csak egész szórványosan fordultak elő az északi temetőrész második sávjának közepén és a K-i szárnyon. A 406. sír eltérő tájolásával magányosan fekszik a legészakibb sávban, esetleg a 445. sír tartozhat korban hozzá. A késői jellegű sírok össze­függő csoportot alkotnak a temető legészakibb sávjában, attól délre középen és a keleti szárny belső részein húzódnak. Ugyancsak összefüggő sávban (de a ko­raiakkal résziben fedésben) találhatók a temető legdélebbi sávjában. Különálló csoportjuk a temető középső részének K-i, feltehetően nem teljesen feltárt hatá­rán fekszik. A déli temetőrész északi felének közepén a „korai" sírcsoport sírjai között is előkerültek. Éppen itt a legnagyobb az egymásratemetkezések való­színűsége Börzsönyi szerint is. Egymásra temetkezésekkel számolhatunk a déli sávban, a két csoport érintkezési felületén. Északon a korai csoport belső szélén, a késői sírok középső csoportjának szélén, a keleti szárny korai sírjaitól D-re és a középső temetőszél késői sírjai mellett voltak feltehetően szuperpozícióban levő sírok. A veretes férfisírok csoportjai és az időrendi csoportok összevetése 15 elkü­lönülő egység felismeréséhez vezetett. Az elkülönítés továbbra is csak megköze­lítően helyes (a legbizonytalanabb részekre igyekszem külön felhívni a figyel­met). A csoportok számozásánál a temető sávos beosztását vettem figyelembe (16. ábra). 1. csoport. A temető ÉNy-i részében levő egységes csoport: indás övű fér­fiak, ovális fülbevalós, kevés dinnyemaggyöngyös, mellbogláros viseletű nők sír­jai, csipesz, tűtartó kerültek innen elő. Orsógomb használata, kevés gyűrű és karperec jellemző rájuk. 2. csoport. Az északi sáv középső része, az indás férfisírok valamivel dé­lebbre fekszenek. Ide tartozhatnak az északabbra elhelyezkedő kevés dinnye­maggyöngyös, ovális fülbevalós, mellbogláros, tűtartós sírokon kívül (amelyek­ből sárga korsót is ismerünk) az 5. és 6. (lemezes) csoport közötti késői sírok. Néhány gyűrű, karperec és orsógomb került a sírokba. A férfisíroktól ÉK-re fe­küdt a korai jellegű, eltérő tájolású 406. sír és még néhány bizonytalan korú, talán korai sír. Ugyanitt szuperpozíció is elképzelhető. 88

Next

/
Thumbnails
Contents