Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)
rendőrfőkapitány ezenkívül Kaszaky György és Németh Antal „közveszélyes szocialistákat" véglegesen kitiltotta a város területéről. 22 Az 1903-as esztendő első felében lezajlott gyakori munkabeszüntetések folytán a mozgalmi munka szervezett összejövetelekre irányuló tevékenysége az év második részére tolódott át. Augusztus 1-én a Győri Gyufagyár munkásai akartak népgyűlést tartani, de a városi kapitányság vezetője megtagadta az engedély kiadását. Az indokolás csupán annyit tartalmazott, hogy a gyufagyári munkások vezetői a gyűlést újabb sztrájk szervezésének megbeszélésére kívánták felhasználni. Ugyanezen hónap utolsó hetében azonban a szociáldemokrata munkásság három ízben is megtarthatta népgyűléseit (augusztus 23-án, 26-án és 30-án), melyeken átlagosan 300—400 főnyi hallgatóság előtt ismertették a szónokok a munkásság helyzetével összefüggő, legaktuálisabb politikai és munkajogi kérdéseket. Rendzavarások egyik alkalommal sem történtek. A három összejövetel közül az augusztus 30-i volt a legnagyobb arányú. Napirendjén a politikai helyzet, az általános és titkos választójog és a szervezkedés kérdései szerepeltek. Az ünnepi beszédet Bokányi Dezső elvtárs tartotta. Fejtegetései során megállapította, hogy a politikai pártok eddig semmit sem tettek a nép érdekében. Érvelései alapján a jelenlevők határozati javaslatot fogadtak el, melyben — többek között —• az alábbiak olvashatók: ,,A gyűlés felhívja az ellenzéket, hogy mostani küzdelmét a rendszer elleni küzdelemnek tekintse és a harcot mindaddig fel ne adja, amíg e rendszer alapját tevő mai választói jogot meg nem döntötte. Nemcsak új emberekre, hanem új rendszerre van szükség, . .. hogy az anyagi javaitól és emberi jogaitól megfosztott, gőgösen lenézett munkálkodó nép megtalálja helyét a társadalomban." 23 Figyelmet érdemlő utalásokat olvashatunk az összefoglaló jellegű rendőrhatósági jelentésben arról, hogy a munkásság a későbbi hónapokban jórészt Győrszigetben tartotta gyűléseit, összejöveteleit. Ennek okát azzal magyarázhatjuk, hogy a Városból kitiltott Barsi József Győrszigetben lakott, és a gyári dolgozók ily módon akarták egyik legnépszerűbb vezérük iránti ragaszkodásukat, elvhűségüket kifejezésre juttatni. A bizalmas nyomozások adatai egyébként arról számoltak be,. hogy a győri munkások vezetői gyakran tartottak összejövételeket Barsi József lakásán is, hogy megbeszéljék a további bérharcokkal kapcsolatos teendőket, mozgalmi feladatokat. Ezek eredményeként következtek be (minden bizonnyal) a novemberi munkabeszüntetések, amelyek során először a Royal szálló építésénél alkalmazott kőművesmunkások (49-en) sztrájkoltak 4 napon keresztül — november 8-tól 11-ig — az alacsony bérek miatt, majd a hónap második felében a Heokenast és Gróf-féle könyvnyomda betűszedői hagyták abba három ízben a munkát, ugyancsak különféle bérezési sérelmekkel kapcsolatban. — A bér ja vitásokra irányuló követelések különben mindkét esetben kedvező elintézést nyertek. 24 Az elmúlt esztendő mozgalmi eseményeivel, főleg bérharcaival összefüggésben egyébként az állapítható meg, hogy e sztrájkok esetében inkább azok az indítóokok álltak előtérben, amelyek az ipari munkásság méltánytalan bérezéséből, anyagi kiszolgáltatottságából és szociális helyzetének nyomorúságából eredtek. 22 Lengyel A., Győr megye történetének írásos emlékei. (1001—1918.) Győr. 1965. 107. 23 GyML 1903. évf. 36. sz. 24 GySmL:l Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai. 112/1904. ki. 26 Arrabona 401
