Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

ságot érdeklő aktuális politikai és gazdasági problémákat. A Győri Hírlap a gyűlés hangulatával kapcsolatban —• többek között — a következőket írta: „Szidták persze a kormányt általánosságban és Győr város tanácsát, különös tekintettel arra a leiratra, mely a szabadban való gyűlést megtiltja nekik. De a kormány már megszokhatta a szidást s.a tanács is csak meg lesz továbbra is valahogy. — Csak fogcsikorgató, fenyegető helyzetükbe ne essenek vissza, mert akkor tényleg jönnek ismét a szuronyok ezrei."

6 A városi tanácsnak a belügyminiszterhez felterjesztett első félévi jelentése szerint hatósági beavatkozásra ezen a gyűlésen sem volt szükség, de a Vagongyárban a későbbi hetek folyamán előfordult kisebb zavargások kapcsán ilyen intézkedéseket is kellett tenni a nyugalom helyreállítása érdekében. — Ebben az időszakban egyébként a helyi munkásegyletek száma is újból bővült, miután a megyeszékhelyen megkezdte működését a „Győri Magyar Munkás Otthon Szövetkezet", közel 100 főnyi alapító taggal, majd néhány hónappal később (október 8-án) a „Győri kőműves segédek szakegylete", az építkezéseknél dolgozó munkások érdekeinek védelmére. A közigazgatási és rendészeti hatóságok különben az 1901-es esztendő második felének munkásmozgalmi helyzetével nagyjából meg voltak elégedve, legalább is erre lehetett következtetni Angyal Armand főkapitány összefoglaló jelentéséből, aki ezzel kapcsolatosan az alábbiakat közölte: „Az elmúlt félévben a munkások viselkedése nyugodt és teljesen kielégítő volt, s szociális mozgalmakra, vagy bérharc-kiütésekre célzó törekvések nem voltak észlelhetők."

7 Valóban aránylag szokatlan csendben múltak el ezek a hónapok, de ez a relatív eseménytelenség legkevésbé sem jelentette azt, mintha a mozgalmi munka erejében komolyabb törés következett volna be. (A nem sokkal később történt fejlemények erre alaposan rácáfoltak!) Az 1902-es esztendő első negyedéről ugyan nem maradtak fenn olyan hiteles levéltári dokumentumok, amelyek ennek az időszaknak ilyen irányú tevékenységére, illetve a mozgalmi munka részleteire vonatkozólag tájékoztatást nyújtanának, de Szauter Ferenc dr. városi alkapitány egyik (április 23-án kelt) jelentéséből annyit meg lehet állapítani, hogy az Űjév óta eltelt periódus folyamán négy munkásgyűlést tartottak Győrött. Részletesebb tájékoztatást a Győri Hírlap hasábjairól nyerhetünk, mely a kormány hivatalos szócsöveként az alábbiakat közölte ezekről az összejövetelekről: a Nádor szállóban január 12-én megtartott munkásgyülésen kb. 500-an voltak jelen. A napirendi pontok a következő témakörökből tevődtek össze: 1. jelentés a szakszervezeti szervezkedés állapotáról, 2. munkásvédelem, 3. munkásbiztosítási ügyek, 4. munkáskamarák felállítása a törvényhozás által, 5. a fegyházmunka rendezése, 6. a hazai szakszervezetek kölcsönösségi viszonya és nemzetközi összeköttetések, 7. a szakszervezeti irodalom és önképzés. (A népgyűlés tulajdonképpen az előző évi, decemberi szakszervezeti kongresszus határozatait értékelte ki.) A március 20-án és 21-én sorra került összejövetelek tulajdonképpen demonstrációs felvonulások voltak. Mindkét alkalommal a munkanélküli kőművessegédek tüntettek a városháza előtt, „kenyeret a népnek!" jelszavak hangoztatásával. Az első napi küldöttséget Zechmeister Károly polgármester, a második napit Angyal Armand dr. főkapitány fogadta. Az ígére6 GyH 1901. évf. 98. sz. 7 GySmL:l Győr város kapitányi hivatalának iratai. 207/1902. 396