Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában
Annál inkább, mert a már a 90-es években is „nyomasztóan" magasnak érzett lakbér emelkedése a világháborút közvetlenül megelőző években tovább tart, sőt most lesz csak valóban hatalmassá: az 1908-ban (még a város régi területén) 2 millió 665 ezer koronányi évi házbérjövedelem két év múlva már az újonnan odacsatolt községekével együtt 3 millió 275 ezer koronára, 1914-re pedig 4 millió 252 ezer koronára (négy év alatt tehát 29 % J kal) emelkedik. Szembeállítva az adózó épületeik számának sokkal szerényebb emelkedésével, a növekedés még akkor is aránytalannak tűnik, ha feltételezhetnék, hogy az új épületek mind nagy bérpaloták — ami persze korántsem igaz. A bérjövedelem emelkedése ui. egyrészt a bérek szemérmetlen emeléséből származik, másrészt a korábban lakásra használt földszinti helyiségek (100—200 %-os béremelés lehetőségét kínáló) üzletékké alakításából. Sajátos módon legjövedelmezőbbnek a legnyomorultabb embereknek kiadott kültelki odúk bizonyulnak: az Újváros peremének nyomorúságos, rozoga viskóiban már a 80-as évek végén 32 frt-ot követelnek a legsilányabb lakásért is, és a csak némileg elfogadhatónak bére már eléri a 100—120 frt-ot: ez, egy tapasztalt kortárs szerint, az ide befektetett tőke 10—12 %-os haszonnal való kamatozását sejteti. A századforduló az ipartelepítés folytán hirtelen hatalmasra nőtt lakáshiányában a nagyobb lakások bérének csupán 40—50 %-os emelkedésével szemben az egyszobásoké 100 %J kal növekedik. 9 8. A kereskedővárosból gyárvárossá alakuló Győrnek az új funkciói megkövetelte építészeti feladatok megoldása során városképe is nagymértékben átalakul. A korábban, korszakunk kezdetén, a hajdani bástyák vonalán belül még többé-kevésbé homogén városkép differenciálódik, — megfelelően annak, ahogy az új funkciók többé-kevésbé területileg is kialakítják a maguk sajátos zónáit. Ami e zónák sajátosságai felett a városképnek mégis eleve bizonyos egységet, épületei megjelenésének az adott technikából következő egyfajta egyöntetűséget ad, az a felhasznált építőanyag és az építési mód bizonyos azonossága. Házainak a városkép megjelenésében is erősen tükröződő építőanyagát tekintve ugyanis Győr eleve erősen városias: a századfordulóra egyike Magyarország leginkább kőből vagy téglából épített városainak. Tégla- és kőházai arányára nézve a thj. városok között Győr egy szinten áll Kassával; e kategóriában csupán — és nem is sokkal — Pozsony és Sopron előzi meg, és még a megyei városok figyelembevételével is, Nagykanizsával egy szinten állva, csak az erdélyi szászok néhány városa múlja felül. Révfalunak és Győrszigetnek a városhoz csatolása a kőalapra épített, de vályogfalú házak arányának némi megnövekedését hozza ma9 Az itt felhasznált statisztikai adatok túlnyomó többségének forrása A Magyar Városok Statisztikai Évkönyve I. évf. (Szerk., Thirring G.) Bp., 1912. (a továbbiakban: MVStÉ) 6—12. sz. táblái; az 1869. évi további adatok az 1869. évi népszámlálási kiadványból (Pest, 1871); az 1910—12. évekre vonatkozóak HÉ 1913:11. — Révfalu és Győrsziget házainak számára Kardos E., (kiad.) : Győr sz. kir. város, Győrsziget és Révfalu czím- és lakjegyzéke. Győr, 1903. — Az 1887—1908. évek építési engedélyeit összefoglaló táblázat a HÉ-ben közzétett polgármesteri jelentések minden évben azonos szerkezetben visszatérő adatszolgáltatására épült. — A kisebb lakások hiányára HÉ 1894:8; az 1902-ben megszűntnek érzett lakáshiányra 1904:12; a lakásstruktúrára más oldalról HÉ 1903:20 (házbérjövedelmek rétegeződése); a lakbérek emelkedésére jellemző kifejezésekkel utaló polgármesteri jelentések HÉ 1894:8, 1899:15, 1901:14, a házbérjövedelmek alakulására MVStÉ 163. tábla és HÉ 1913:17, 1914:13; a külvárosi lakbérekre és az innen származó profit nagyságára Erdélyi J., A gyermekkor egészségügyi viszonyai Győrött 1801—1908. Győr, (1910) ... 1., a konyhák 1908. évi száma uo. ... 1. 366