Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Sinay J.: Az első győri gyár története
költözésével és a gyáripar előmozdításával foglalkozó törvénytervezet, valamint a — Kossuth elvei alapján kidolgozott — céhrendszer szabályozását célzó javaslat a leglényegesebb. Az előbbi mentesíteni kívánta az adótól és egyéb terhektől, továbbá a katonaállítási kötelezettségtől az új gyárak alapítóit. A céhrendszer szabályozásáról szóló javaslatok közül a következőket emelem ki: a) A gépkészítők és, gyárosok kivonása a céhkényszerből. b) A mesterek bárhol történő műhelynyitásának minden megszorítás nélküli lehetősége. c) Annak biztosítása, hogy a mesterek korlátlan számban foglalkoztathassanak legényeket és tanulókat, sőt olyan dolgozókat is, akik ki sem tanulták a mesterséget. d) Annak biztosítása, hogy a céhbeli mester ne csak saját áruit, hanem más mesterek készítményeit is árulhassa. 1844. szeptember 8-án alakult meg a Védegylet, mely politikai szerepén túl gazdasági, iparfejlesztő munkát is végzett. 1845 végéig közel 200 vállalat jött létre a védegyleti mozgalom hatására. Hasonló célokat szolgált a Kossuth kezdeményezésére 1844. december 18-án 100 000 Ft-os részvényjegyzéssel létrejött Gyáralapító Társaság. Az iparfejlődésnek ilyen forradalmi pezsgése fogadta az apja temetésére hazaérkező Stádel Károlyt 1844. november végén. A Stádel-gyár alapítása Bár a Győrről és a város gazdasági életéről megjelent művek kivétel nélkül megegyeznek a Stádel-gyár alapítási évében 1 ' 1 , ennek egyszerű elfogadása, illetve tudomásul vétele helytelen lenne, miután mind az alapítás éve, mind a gyári jelleg megkérdőjelezhető. Az a működési bizonyítvány, melyet Stádel Károly, Belváros 398. sz. 20 háztulajdonos 1860. május 31-i folyamodványára Győr város magisztrátusa az év június 8-án állított ki, kizárólag az időpontot tisztázza, s csak műhelynyitásról beszél, nem gyárról. „Von Seite des Magistrates der k. Freistadt Raab, wird über anher gestelltes Ansuchen des hierortigen Hausbesitzers Herrn Carl Stadel, von Amstwegen bestättiget: dass sich derselbe im Jahre 1844. nach Ableben seines Vaters, hierorts als Zeugschmiedmeister und Maschinenverfertiger etablirt .. . haben". 21 18 Vereinigte Ofner-Pesther Zeitung 1842. szept. 22. Közli Nyárádi G., Az első magyar iparmúkiállítás. Bp. 1962. 117. 1. 19 A már idézett Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek c. kiadványon kívül 1845-ben határozzák meg a gyár alapítási évét a következő kiadványok: Fehér I., Győr megye és város egyetemes leírása. Bp. 1847. 319. 1., Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Bp. 1905. 126. 1., Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék és Győr ... város részletes ismertetője és monográfiája az 1929—30-as évekre. Bp. 1930. 516. L, Völgyi F., Győr gazdasági élete 1867-től napjainkig. Győr, 1940. 51. 1. 20 Ma Rákóczi Ferenc u. 34. sz. 21 „Győr szabad királyi város magisztrátusa részéről bizonyíttatik, az itteni háztulajdonos Stádel Károly úr kérelmére, hogy ugyanő 1844-ben, apja halála után, ezen a helyen mint szerszámkovács mester és gépkészítő műhelyt nyitott." XJM HGy HD 70.44.3. sz. 318
