Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Sinay J.: Az első győri gyár története
céhesmesteri munkájának tulajdoníthatjuk. A további feladat fiára, a gyár alapítójára, Stádel Károlyra várt. Stádel József legfiatalabb gyermeke volt az 1817-ben született Stádel Károly. Tizenhárom éves korában —> az akkori szokásoknak megfelelően — apja műhelyében tanulta ki a szerszámkovács mesterséget, és 1834-től mint kitanult céhlegény dolgozott Stádel József mellett. Húszéves korában kezdte meg a céheslegényekre kötelezően előírt külföldi vándorlását, melyet egyúttal iskolai tanulmányainak folytatására is felhasznált. Először 3 évet töltött a bécsi Bollinger Sámuel cégnél, s ott 1837. december 5-től 1838. október 15-ig lakatosként, 1838. október 15-től 1839. október 15-ig általános gépészként, 1839. október 15-től 1840. augusztus 17-ig lakatos- és esztergályosként tanult, illetve dolgozott. A cég által kiállított bizonyítvány szerint tevékenysége teljes elismerést és megbecsülést váltott ki. Vl Közben jó eredménnyel végezte tanulmányait a bécsi császári és királyi műegyetemen, és 1839. május 26-án sikeres vizsgát tett gépészettanból. 15 1840-től 1844-ig több külföldi gyár — köztük a bécsi Tophan cég —• alkalmazottja volt, ahonnan apja halálhíre szólította haza, hogy a magyar iparfejlődés megváltozott körülményeit kihasználva hozzáfogjon az első győri gyár létrehozásához. A magyarországi ipar helyzete az 1840-es években lényeges változáson ment keresztül. Az iparfejlődés szükségletei lendületet adtak a termelőeszköz-gyártó ipar fejlődésének, amelyről még 1840 előtt nem lehetett beszélni, hiszen a hajógyári üzemen kívül mindössze néhány kis mechanikus műhely létezett. A helyzet az 1840-es évek során kezdett megváltozni, s ugyanekkor a mezőgazdaság fejlődésének szükségletei is hozzájárultak a termelőeszköz-gyártó ipar fejlesztéséhez. 16 A termelési szükségletek növekedésével párhuzamosan a magyarországi iparpolitika fejlődésében is új szakasz vette kezdetét az 1840-es években. Erre az időszakra ugyanis fordulat állt elő a bécsi gazdaságpolitikában. A német vámszövetséghez, a Zollverein-hez való közeledési kísérletre rendkívül érzékenyen reagált az antifeudális küzdelem leghaladóbb hazai bázisa, a középnemesség és annak politikai vezéralakja: Kossuth Lajos. A bécsi gazdaságpolitika új fordulatáról érkezett hírek döntően befolyásolták kiforróban levő gazdaságpolitikai elgondolásait. Már fogsága idején elhatározta, hogy kiszabadulása után minden erejével iparkodni fog politikai és társadalmi téren egyaránt előmozdítani a hazai ipar fejlődését. Evégből Országos Iparegyesületet kívánt létrehozni. 17 1841 végén azután meg is alakult az Iparegyesület s 1842-ben megvalósult Kossuth másik terve, az első hazai Iparműkiállítás, mely a korabeli sajtó szerint: „... egyike a legfontosabb, legörvendetesebb eseményeknek szellemi és ipari tekintetben egyaránt nagyszerűen előrehaladó hazánkban." 18 Még nagyobb siker jellemezte a következő évben rendezett második országos iparműkiállítást. A hazai iparfejlődés következő —• rendkívül fontos —• állomása az 1843—44. évi országgyűlés gazdaságpolitikai javaslatainak vitája. A Klauzál Gábor kezdeményezésére kinevezett választmány számos javaslatot, illetve törvénytervezetet dolgozott ki, melyek közül számunkra a külföldi iparűzők bell XJM HGy HD 70.44.1. lsz. 15 K. K. Universität Wien 50/1839. sz. diploma. Xantus János Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye HD 70.44.2. lsz. 16 Mérey Gy., i. m. 309. 1. 17 Uo. 219—220. 1. 317
