Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig

Az egész Uri Attyafiáknak senkit ki nem vévén mind fejenként kivánok ö kegyelmeknek Szerencsés Uy Esztendőt. Nékem szólló levelét továb is édes Aszonyom Anyám igy intitulálni ne terheltessék. A Monsieur Monsieur de Kisfaludy, Major de Cavallerie dans le Regimen des Hussars, par Strasburg a Montpelier. Ezen levelet egy Copertában csináltatván, a titulust ezen strasburgi jóakarómnak igy titulálni ne terheltessék, mert mennél hamaráb kegyelmed váloszát el várom. A Monsieur, Monsieur Corneman frers et Compagnies A Strasburg. Ezen jóakaróm osztán el küldi levelemet utánnom akar hol legyek, magát ne fárosza kegyelmed édes Aszonyom Anyám, az Öcséimmel vagy mással valakivel irattasson kegyelmed. P. S. Bánom szegény Agáné halalat, requiescat in pace. írtam Montpelier Városban Franczia Országi Langedok névő Tartományban, Uy Esztendő napján la Januarii 1722. (Külső címzés nincs.) 20. Cette, 1722. május 28. Kisfaludy Boldizsár levele édesanyjának: örül a családi híreknek, tanácsokat ad öccsei jövőjére. Most itt a Földközi-tenger mellett állomásoznak, de reméli, hogy rövidesen a német határhoz helyezik őket. A hazatérésével kapcsolatos tervei, gondjai. Szerelmes édes Aszonyom Anyám, ajánlom alázatos es engedelmes szolgálatimat kegyelmednek, és kivánom hogy az Ur Isten aldgya meg sokezer jókkal, és éltesse sokáig kegyelmedet az én vigasztalásomra és szerencsémre. Az kegyelmed első Februariusban Sopronbul irott és kegyes Anyai Szeretettel tellyes levelét örömei vettem, légyen Istennek hala hogy mégis tűrhető állapotban fris egésségben él kegyelmed kedvessivel edgyütt, mely ezen idegen földön az egy vigasztalásom midőn kegyelmed hirit halhatom; értem hogy Hatzainé és Labsánszkiné nénnyei meg holtak kegyelmednek, mellyet bánok, az Isten nyugoszsza békével őket az örök életben; hogy Máltoságos Pongrácz Püspök Bátytyánk ö Nagyságha él, és hogy Szepessi Praepost örülök rajta, elég gazdag most, elég Tokai borai vannak el hiszem: Liszka Várossá ahol voltam azelőtt ö Nagyságháé, és a Cáptolomé, elég szép jövedelme van a jo borokbul, irjon Kegyelmed nékie, küldgyő hozzá Antal Öcsémet valakivel, talám ád pénzt nekie, de hogy hacsak annyit adna kit az utón el költene azért bár ne mennyen; ha ir nékie kegyelmed talám ád valamit, lám az kegyelmed Dunántúl való portiója is mind oda veszett. Jól cselekette Bálás öcsém hogy itélő mester mellé ment még ha jó viseli magát s jól tanul az Isten nagy embert tehet belőle, kár hogy Antal öcsém nem akar soha is mennyi és othon lakik, csak akit tanult el ne felejcse, s még othon is tanulhat többet; kegyelmednek gazdája lehet ha volna mivel és ha tud hozzá; igen örülök rajta hogy Kisfaludy György Báttyám Uram és az Aszony élnek, hasonlóképen Imre Báttyám Uram, Török István és Sankó Bol262