Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

Szerecseny Gróf Eszterházy Antal tulajdona, de Zichy Imre és István grófoknak is van itt zálogbirtoka. A falu népe legnagyobbrészt magyar és református vallású, kevés a katolikus és az evangélikus. A templom a falu közepén, magas helyen fekszik. Külseje, de főleg szentélye katolikus eredetre mutat. Nagyon szép épület. Boltozata megvan ugyan, de csak náddal és szalmával fedik, így az eső és a szél állandóan átjárja, pusztítja. Az oltár egészen ép és nem kálvinista, hanem katolikus formájú, stílusú. Vastag kenderterítovel van leterítve. A szentély jobb oldalán áll a szószék, igen idomtalan, rongyos rác szőnyeggel van leterítve, téglából sárral tapasztották össze. A székeken meglátszik, hogy parasztkézzel gerendákból állították őket össze, csak kettő darab készült fenyőfadeszkákból. Kettős kórusa van: az egyik fából való és igen szűk, a másik kőből van ugyan, a templom végében, a nyugati oldalon, ez is igen formátlan. A templomon csak két ablak van, az oltárral szemben. A templomnak birtoka, tőkéje, felszerelési tárgyai nincsenek. Még olyanok sem, amelyek a kereszteléshez és az úrvacsora kiosztásához szükségesek. Ami volt, az minden elveszett a zavarokban. Ezért a fenti célokra közönséges edényeket használnak. Templom előtti tölgyfaágakon egy kicsi, 25—30 fontos harang függ, ennek felszentelt voltáról mit sem tudnak, mert azt mondják: ,,ez nálunk nem szokás". Temetőjük a templom körül régente kővel volt körülkerítve, de a katolikus hittel együtt ez is elpusztult. Jelenleg csak az alapok látszanak. E puszta helyen temetkeznek, ahol a barmok szabadon járnak-kelnek, és ahol a kereszténységnek semmiféle szimbóluma nem látható. A plébánia a templom keleti oldalán elég szűk lakásul szolgál a lelkésznek. Cselédjeivel együtt egy szoba, konyhája van, ezenkívül kamra, istálló, udvar, szérűskert és egy kis zöldségeskert is van, de nincs pitvar. Lelkész az evangélikus vallású, komáromi születésű és ezért Komáromi Andrásnak nevezett, 40 éves férfiú. Nős ember. Amikor jövetelem hírét vette, Pápára utazott, hogy az ottani lelkésztől tanácsot kérjen. Iskolai végzettségéről, azután arról, hogy ki hívta ide, ki nem kérdezhettem. Amennyire azonban az emberektől megtudakoltam, csekély tudású, szimplex, együgyű ember, aki a köznapi imát is úgy olvassa. Keresztel, egyházkelőt végez, esket, temet. Fizetése házanként V2 köböl gabona és 30 dénár. Gabona alatt búza vagy rozs értendő. Ezenkívül a község két darab földet művel meg számára őszi vetés alá, egyet pedig tavaszinak. Kisded rétje 1 szekér szénát terem. Más jövedelme nincsen. Stóla: kereszteléskor vagy egy kenyeret, vagy egy tyúkot kap. Egyházkelőkor 4 dénárt, temetéskor 12 dénárt, halotti szentbeszédért 25 dénárt, esketéskor 25 vagy 30 dénárt kap. Vidékiektől 50 dénárt szed be, ha tud. Tüzelővel nem tartoznak neki, némelyek hoznak, mások nem, s ezért a tüzelőt maga szokta beszerezni. Nincsen a faluban sem tanító, sem iskola. De a pap sem tanítja a gyerekeket, ezért ezen a címen fizetés sem jár neki. Lélekszám: 119 kálvinista (99 felnőtt, 20 gyerek), 51 katolikus, 20 evangélikus, összesen 190 lélek. 214