Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból
Gyarmat A Szent Mihályról nevezett csornai prépostság tulajdona. Jelenlegi csornai prépost: Jany Ferenc szerémi püspök, pécsváradi apát. Itt egy ősrégi, állítólag Szent István korában épített templomot látogattam meg. Némelyek szerint ez a templom eredetileg a Nagyboldogasszony tiszteletére volt felszentelve. Ennek a dolognak a csornai levéltárban lehetne tüzetesebben utánanézni. Én az előző véleményt .nem tartom valószínűnek, mert mielőtt ez a templom eretnek kézre került volna, Szent Mihály ünnepét követő vasárnapon szokták a búcsút megülni. Szerintem lehetséges, hogy a templom Szűz Mária születésének tiszteletére volt szentelve, és így a Szent Mihály napját követő vasárnapon a csornai konvent templomának és a saját templomuknak a búcsúját egyszerre ünnepelték. Ez a templom az utóbbi zavaros időkben külsőleg és belsejében teljesen tönkrement és romokban hevert. De az itt újonnan megtelepült katolikusok buzgalma folytán nagyjából helyreállt, új zsindelytetőt kapott, boltozatát fenyőgerendákkal javították: így most már lehet benne misézni, szentbeszédet hallgatni, szentségeket kiszolgáltatni. Az oltáron hordozható oltárkő van, a csornai konvent kölcsönözte. Van azután: 1 selyemszalagokkal ékesített fa feszület, ezüstözött érckeretbe foglalt, három darab kánontábla, Szent Borbála és Szent Katalin képe, 4 vörös színűre festett fa gyertyatartó, 4 darab nagyobb kép. Ezek közül az első a leckeoldalon a megfeszített Krisztust Szent Rókus és Szent Sebestyén társaságában ábrázolja (ez fogadalmi kép), az evangéliumi oldalon ismét a megfeszített Üdvözítő képe, a kettő fölött a Boldogságos Szűz Mária képe a kis Jézus társaságában, a negyedik kép pedig a győri csodatevő Szent Szüzet ábrázolja, míg az ötödik kép e fölött a Szentháromság festménye. Ezek mellett még három másik kép van: Krisztus Urunk, Szűz Mária és Szent Ignác képe. Az oltár festett vászonterítővel van borítva. Van ezenkívül két oltárterítő je, egy hímes kendővel borított misekönyvtartó. Nincs az oltárnak tabernákulumja, így a szent útravalónak híjával van a templom, miután magányos helyzeténél fogva nem tanácsos itt az Oltáriszentséget őrizni. Megaranyozott ezüstkelyhe és hasonló tányérkája csak úgy van idekölcsönözve a csornai konventtől. Elavult misekönyvében a szakadozott levelek rendetlenül össze-vissza vannak dobálva, ezért ez alig alkalmas használatra. Van: két üvegampolna cseréptányérral, egy ón edény kézmosásra, s az oltár végén egy nagy viaszgyertya a hívek fogadalmából. Ez minden mise alatt égni szokott. Van egy üveglámpás és a tűznek cserépedény, egy antipendium, amelynek közepére Szűz Mária képe van festve, 3 csengetyű, 2 miseruha, az egyik hímzett, paszománttal ékesítve. A harmadik miseruha fekete selyemből készült. Felszerelési tárgy még: 2 db miseing, 1 vállkendő, 3 cingulus, 2 karing, 10 kehelykendő, 1 tarsony a szent útravaló számára, 3 kéztörlő, 1 abrosz az áldozók részére. Van még 2 oltár, jobbról és balról egy-egy: ezek még à régi katolikus időkből származnak, és az eretnekek alatt is sértetlenül megmaradtak. A jobb oldali mellékoltáron egy festett, tarka vászon antipendium van, egy gyolcsterítő és még egy kendő, az oltár felett pedig egy gyönyörű kép függ, amely a kisded Jézust, a Boldogságos Szüzet, Szent Józsefet, valamint a Szentháromságot ábrázolja. Az oltáron ezenkívül Szűz Mária szobra s még 3 közönséges pa215
