Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

A mezőváros végén, a zárdahegy alatt, egy elhagyatott és romokban heverő templomra akadtam, amely a plébánia templom szerepét töltötte és tölti be ma is; jobbágyaik lelki szolgálatát itt látják el. A templomnak nincs semmi felszerelése, sem ingatlan vagyona. Sem szőlője, sem földje, sem rétje vagy egyéb bevételi forrása a stólán kívül, amely itt is a többi falu példája szerint jár a keresztelés, egyházkelő, esketés, temetés után és a halotti szentbeszédért. A nép nagyobbrészt katolikus és magyar, kivéve némely svábot, akik a Birodalomból költöztek ide. A lélekszámot sem hajlandó nevezett Gottfrid atya megmondani: ezt is csak ígérte. Valójában még ezt az ígéretét sem tartották be. Amikor végül is a priorral sikerült találkoznom, tőle kértem a feleletet a hivatalos kérdésekre, azt felelte: saját egyházmegyénknek mi viseljük gondját. Ezután békében hagytam őket. így a lélekszámot sem tudom leírni. Ravazd A falu a szentmártoni zárda tulajdona, lakói magyarok. Elpusztult és romladozó temploma hajdan Szent Apollónia szűz és vértanú tiszteletére volt szentelve. Jelenleg is mindkét fala és a szentélye még egészen ép, könnyen helyre lehetne állítani, ha lenne akarat az illetékesekben. A zavarok előtt Nyalkával együtt közös katolikus plébánosa volt a még most is élő és tevékenykedő Egerszöghy András személyében. A templomnak nincs felszerelése, sem ingatlan vagyona, sem kihelyezett tőkéje. Egyetlen oltárterítőt láttam, valamint tölgyfadeszkákból készült haranglábon egy kisded, kb. 60 fontos harangot. Hogy ez milyen szent tiszteletére lett megszentelve, senki sem tudja. Plébánia a falu közepén van, egyetlen szobája, pitvara, konyhája, istállója és kerítés nélküli udvara van. A közelmúltban jött ide lakni, mint tanító a rétori iskolát végzett, magyar ajkú Kelecsényi István, akinek állítólag megfelelő engedélye van erre. Tanítványai azonban nincsenek. A köznapi imát, a vasár- és ünnepnapi tanítást végzi, reggel és este harangoz, temet. Szolgálataiért házanként Va köböl gabonát és 25 dénárt kap. Ezek szerint évi jövedelme 16—17 köböl gabona és mintegy 9 forint. Három szántóföldje is van: ezek közül kettőt a község művel, a harmadik megmunkálása őt magát terheli. Van egy rét, amely 2 kocsi szénát ad : ezt is a község műveli. Van azután egy másik 4 kaszás rét, amelyet szintén maga művel. Stóla: temetéskor 12 dénár, halotti beszédért 25 dénár, éjjeli virrasztásért 12 dénár. Vidékről jövő plébánosnak vagy licenciátusnak pedig keresztelőkor 12 dénár, egyházkelőkor 12 dénár, házasságkötéskor 25 dénár jár, idegenektől pedig megegyezés szerinti összeget kérhet. Lélekszám: 96 katolikus (84 felnőtt, 12 gyerek), 19 lutheránus (11 felnőtt, 8 gyerek), 54 kálvinista (38 felnőtt, 16 gyerek), összesen tehát 169 lélek. Êcs A pápóci prépostság, a győri káptalan, valamint a szentmártoni zárda birtoka. Templomáról azt állítják, hogy hajdan Szent István király építtette, de ismételt dúlások és rombolások után végülis Bellesicz Péter pápóci prépost költségén lett megújítva és felszentelve Szent István király tiszteletére nemrég, az 205