Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból
utolsó bécsi ostrom előtt. Szabó Mihály prépostsági jobbágy a 110 éves korában itt elhunyt Milos Andrástól azt hallotta: régente Szent István király napján évenként a templomnál ünnepélyes körmenetet tartottak. Ezen templom az utóbbi zavarok alkalmával ismét leégett és elpusztult. A győri káptalan szorgoskodása, valamint néhány kegyes hagyaték segítségével zsindelytetőt és gerendás mennyezetet kapott, de még további helyreigazításra szorulna. A templom falain nagy lyukak vannak: becstelen kincskeresők rombolásának nyomai. A lerombolt oltárt a helybeli licenciátus annyira helyreigazította, hogy misézni lehet rajta. Az oltár felett Szent Imre herceg képe van, amelyet Kecskeméthy Mihály győri kanonok ajándékozott. Van egy gyapjúszövetű zászló, amely az ölében a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja. Van azután hat darab régi, szakadozott antipendium, fa és réz gyertyatartók, fából készült a szószék, rajta festett terítő, azután szék és könyvtartó a kántor számára, a toronyban pedig egy szentelés nélküli harang. Ezt a harangot az elhunyt Bellesicz Péter kanonok által szerzett és a háború folyamán elpusztult harang helyett szerezték. Van: egy miseruha stólával, manipulussal, cingulussal, 1 miseing numeráiéval, 1 szertartáskönyv, 1 karing, 1 fa feszület, hordozható oltárkő, 1 ereklyetartó. V' Nincs: misekönyv, kehely, paténa, keresztkút, oltárszekrény, anyakönyv, temető, osszárium, sekrestye. A templomnak nincs ingatlan vagyona, sem biztos jövedelmi forrása, csupán kegyes végrendeleti hagyatékokból és büntetéspénzekből 65 forint tőke van letétben a licenciátusnál. Ebből az összegből a tetőzetet és a mennyezetet rendbe lehetne hozni. A plébániaépület elég alkalmas: szoba, konyha és pitvarból áll. Istállója nincs, az udvar kerítés nélküli. A kert elég nagy, de a licenciátus nincs vele megelégedve. Szeretne a temetőig terjeszkedni, de a község ezt ellenzi. Két szántóföldje van, ezeket a község műveli. Minden pártól V2 köböl gabona és 25 dénár a fizetése. A harangozásért külön 5 dénár jár. így a licenciatusnak minden pártól évi 30 dénár jár. Ha nem licenciátusuk, hanem plébánosuk lenne, még többet is fizetnének. Stóla: kereszteléskor 1 kenyér és 1 tyúk, egyházkelőkor 1 kenyér és 5 dénár, esketéskor 25 dénár. Özvegyek dupla stólát fizetnek, tehát 50 dénárt. Ha azonban csak egyik fél özvegy, akkor 25 dénár mellé vagy 1 abroszt, vagy 1 törülközőt. Temetéskor 12 dénár, harangozásért 5 dénár vagy 1 garas, halotti szentbeszédért 25 dénár, virrasztásért 12 dénár, vészharangozásért minden szőlőbirtokostól 1 pint must, a püspöki tizedből tizenhatodnyi rész illeti meg, minden vonóssal bíró jobbágy 1 szekér fát köteles neki fuvarozni. Azelőtt a 3 fő ünnepen (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) 1 pint bort és 2 font húst is kapott. A plébánosi teendőket Flórián Péter licenciátus végzi. Rétori végzettsége van, a hitigazságokban igen jártas, a népet jól tanítja, a kötelességeit általában teljesíti. Engedélyét az előbbi főesperestől, Nagy Mihálytól nyerte. Azonban hibái is vannak: akaratos, indulatos, néha mértéktelen az italban. Fizetését évenként emelni törekszik. Egyházfit mást nem enged választani, csak kálvinistát. Ha megharagszik híveire — mint a múlt Húsvétkor is —, egyszerűen otthagyja őket. Mivel az anyagiak tekintetében nézeteltérése volt híveivel, ezen ünnepen sem szentbeszédet, sem istentiszteletet nem tartott. Néha eltűnik, és senkinek sem mondja meg, hova megy. Hívei nem tudják, hogy ilyen esetekben kihez fordulhatnak. Ha utasítaná őket, szívesen mennének a nyúli licenciátushoz, mert ha a szentmártoni zárdába mennek pl. szükségkeresztség esetén, akkor 206
