Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

A templomnak ingó vagy ingatlan vagyona nincs. Sem föld, sem rét, sem szőlő, sem kihelyezett tőke. A községben elég alkalmas plébániaépület van. Van benne szoba, konyha, éléstár, istálló lovak és marhák részére, méhes, pince fából, szérűs- és konyhakert. Lelkész a pázmándi születésű Újvári János,

79 aki tanulmányait Debrecenben végezte, a zavarok után jött, már 4 éve van itt. Évi fizetése négy darab nyolcköblös föld, amelyet a község művel meg részére. Rét helyett néha három, néha négy szekér szénát kap. Tüzelőre 16 szekér fát, minden háztól 35 dénárt és V2 köböl gabonát kap. Ha mindenki teljesíti kötelességét, akkor évente 29—30 forintra megy a jövedelme, gabonából pedig 34—36 köbölre. Kereszteléskor a tehetősebbek 1 kenyeret és 1 tyúkot adnak, a szegények pedig csupán 12 dénárt. Egyházkelő 12 dénár, házasságkötéskor 50 dénár, idegenből jövőktől kérhet többet is, halotti szentbeszédért 25 dénár jár, a halotti menetben való részvételért azonban semmit sem kap. Midőn erkölcseiről és viselkedéséről tudakozódtam a néptől, a lelkész méltatlankodva utasította ezt vissza. Szerinte vannak őneki törvényes elöljárói, a szuperintendens, annak joga ilyesmit kutatni, nekem azonban nincs. Van iskola, az épület két szobából és egy konyhából vagy átriumból áll. Az egyik szobában a tanító lakik, a másikat iskolateremnek használják. A rektor kálvinista vallású, magyar ember, Herlaczy István, aki tanulmányait Pápán végezte, 20 éves, jelenleg 15—16 tanítványa van. A növendékek évenként és fejenként 1 forintot fizetnek. A községtől kap 15 forintot és 15—16 köböl gabonát. Van egy kis földje is, ezt a község műveli, de a tanítónak kell behordania és learatnia. A napi éneklésért házankénti tartás van.

80 Temetéskor a stóla 12 dénár, harangozásért 5, éjjeli virrasztásért pedig 25 dénárt kap. Erkölcseire, magatartására vonatkozólag a lelkész is, a hívek is dicsérettel nyilatkoznak. A község igen népes, van itt 344 református (ezek közül 159 felnőtt, 185 gyerek), azután 58 katolikus (31 felnőtt, 27 gyerek), valamint 40 evangélikus (21 felnőtt, 19 gyerek), összesen tehát 442 lélek lakik a faluban. Nyalka Ez a falu a Szent-Mártoni konvent birtoka. Valaha a falu közepén kőből épült temploma és e körül szintén kőfallal kerített temetője volt. Jelenleg azonban mindkettő romokban van. Részint az idők mostohasága, részint a belzavarok miatt ma már csak a falak alapzata látható. Itt, ebben a temetőben temetkeznek most is. 79 1673-ban mezőörsi lelkész volt. 240 társával együtt a pozsonyi országgyűlésre idézték meg őket. A vád ellenük így szólt: a budai basával való szövetkezés és nyílt lázadás terve. Aki kötelezte magát, hogy papi működést ezután nem végez, azzal szemben az eljárást megszüntették. Újvári azon 40 közül való, akik inkább a gályarabságot választották, de nem lettek hűtelenek hivatásukhoz. A gályarabok sorsáról, a túszként lefogott németalföldi katolikus papokról bővebben: 1. Hóman, IV. kötet, 190. oldalon. 2. História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transsylvania a Frid. Adolpho Lampe, 1728. Hozzáférhető a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei között. Jelzete: VI. 4. 936. 80 Mindennap más-más család élelmezi. 202