Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

Templomként egy kis, négyszögletű, sövényből készült és sárral betapasz­tott imaház szolgál, amelynek teteje nád, mennyezete fából van. Belsejében fából készült szószék, körülötte pedig fenyőfából készült, 8 darab szék és néhány fa­gerenda van, hogy a nép ezekre tudjon leülni. Nincs: sem keresztelőedény, sem kehely és paténa az úrvacsorához, sem egyéb, akár ingó vagy ingatlan érték. A lakosok nagyobbrészt kálvinisták, de kevés katolikus és evangélikus is akad. Két tölgyfapadlón négyágú oszlop, rajtuk egy félmázsás harang van. Ezt a zavarok után szerezték, és nincs megszentelve. A plébánia egy nyomorult, düledező sárkunyhó, ennek egyik részében a lelkész lakik, másik részében lakót tart, és egyszersmind tanítja azt a 15—18 tanulót, akik évenként és fejenként 1 forintot fizetnek neki. A plébániához egy kis kamra és egy kis házikert is tartozik. A kálvinista lelkész neve: Kolosváry János, Erdélyből származott, hittu­dományt végzett, magyar ember. A köznapi imát, vasár- és ünnepnap az isten­tiszteletet végzi, temet és az úrvacsorát osztja az ő rítusuk szerint. Ezen szolga­latjaiért minden pár fizet neki 25 dénárt és V2 köböl gabonát. Mivel a község­ben 23 pár van, 5 forint 75 dénár és 12 és fél köböl gabona jön be neki egy év­ben. Minden évben két szántóföldje van, ezek is megteremnek 6 köböl gabonát. E földeket a község műveli. (Szántás, vetés, aratás, behordás.) Rétje nincs. 10 sze­kér fát kap. Stóla: ikereszteléskor 12 dénár, egyházkelő 12, temetés 12 dénár, esketéskor 25 dénár, halotti szónoklatért pedig 25 dénár. Iskola nincsen, a tanító tisztét is a lelkész végzi. Lélekszám: 53 református, 23 katolikus, 37 evangélikus, összesen tehát 113 lélek. Pázmánd Részben a Szent-Mártoni zárda, részben pedig a pápóczi prépostság birtoka, tehát ez a rész jelenleg a győri székesegyházi káptalané. Lakosai nagyobbrészt reformátusok:, de akadnak evangélikusok és katolikusok is. Rendes templomuk nincs, de nem is volt sohasem. Az istentiszteletet jelenleg a falu jobb oldalán, egy halmon, fagerendákból épített imaházban végzik. Ezt a székesegyházi káp­talan és a pannonhalmi konvent tiltakozása ellenére építették. Amikor az imaházhoz mentem, voltak, akik tiltakoztak, voltaik azonban olyanok is, akik szerint a vizitációt meg kell engedni. Az imaházban deszkából készült szószéket találtam, terítővel volt leta­karva. Azután egy nyolcszögletű fa asztalkát, amely kálvinista módra fapadok­kal volt körülvéve és gyolcsabrosszal letakarva. Az épület közepén hatágú fa gyertyatartót és fakarzatot találtam. Az épület kívül-belül sárral van beta­pasztva, a boltozat azonban deszkából készült, a tető zsindellyel van fedve. Az imaház körül nincs temető, mert másutt temetkeznek. Nem messze innen ugyanis egy elpusztult és hajdan Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templom romjai vannak. Ez valamikor a szentmártoni bencéseké volt. Jelenleg e romok körül van a temető. Miután isteni szolgálat végzésére, a kiadások fedezésére sem ingó, sem. ingat­lan vagyonuk vagy végrendeleti hagyaték sincs, ezért amikor valamit építeni akarnak, akkor saját áldozatkészségükből teremtik elő. Kálvinista lelkészük, Kocsy Bálint, saját állítása szerint Hollandiában vég­203

Next

/
Thumbnails
Contents