Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

ezután a szószék körül elégséges számú, fenyőfából készült szék. Kórus szintén fából készült, rajta verses feliratok és több színű festés. Az oltár körül fakorlát, szintén festve van. Kereszteléshez egy ón medence és ónból készült korsó van. Ezüstből készült kelyhe és tányérkája a paplak leégésekor megolvadt, valósággal porrá lett. Van ezenkívül egy zsidó terítő és két egyszerű hímzett kendő. A templom valaha temetővel volt körülvéve, ahogyan még most is világosan kitetszik a romokból. Négyágú tölgyből készült a harangláb, rajta egy darab mázsás harang, amely azonban nincs megszentelve. Földje, ingatlan vagyona, szöllője, állandó jövedelmi forrása a templomnak nincsen. Volt itt plébániaépület is, azonban nemrégen teljes felszerelésével együtt porrá égett. Most is ebben az állapotban van, az iskolát azonban elkezdték építeni. A lelkésznek három darab földje van: ezeket a község műveli. Rétje nincs, e helyett évente kettő vagy legfeljebb három kocsi szénát kap. Tüzelőt annyit kap, amennyire szüksége van. Évente 25 forint készpénz és 30 köböl gabona jár neki. Kereszteléskor a stóla 12 dénár, egyházkelőkor egy kenyér és egy kakas, szegények csak 12 dénárt, adnak, temetési szentbeszédért 25 dénárt, esketéskor 40 dénár jár, vidékről jövőktől pedig megegyezés szerinti összeget kérhet. A község református lelkipásztora a veszprémi születésű és iskoláit Veszprémben és Pápán végzett, 33 éves Fejérviczy Péter, aki a község és a grófnő hívására jött ide, bár a soproni országgyűlés szerint ez a falu sem artikuláris hely. Rektor a felső-eőri református lelkésznek fia, a 18 éves Báthory Sámuel, hol több, hol kevesebb gyereket tanít, és ezért évenként és fejenként 1 forintot kap. A községtől az évi járandósága 12 forint és 12 köböl gabona, földje, rétje azonban nincsen. Harangozásért sem kap semmit. Temetési stóla 12 dénár, fűteni valót annyit kap, amennyire szüksége van. A fent említett tűzeset és tönkremenés ellenére a község elég népes: van itt református felnőtt 181, gyerek 108, katolikus felnőtt 6, gyerek 3, evangélikus felnőtt 4, összesen tehát 302 lélek. Táp Ez a falu a jezsuita atyák birtoka. Csak hosszabb szóváltás és ellenállás után, tiltakozásuk fenntartásával engedték meg a lakosok a vizitáció megtartását. Minden jel arra vall és erkölcsi bizonyossággal leszögezhető, hogy ez a templom valaha katolikus volt. De hogy mikor és melyik szentnek a tiszteletére emelték, azt most már megállapítani nem lehet. A legutóbbi zavarok után külsejében és belsejében teljesen renoválták a templomot. Szentélyében egy kis faasztal van, mely gyolcsabrosszal és egy török szőnyeggel van leterítve, rajta egy óntányér és korsó van, az asztal körül pedig református módra festett farács. A szószék szintén fenyőfából van, rác szőnyeggel leterítve, előtte pedig 12 ágú fa gyertyatartó függ. A templomtető zsindellyel fedett, belül pedig mennyezete fenyőfadeszkából készült. A templom mindkét oldalán fa kórus van, kálvinista módra kifestve és díszítve. A padok szintén fenyőfából készültek. A kórusra a félj arás kívülről van. Kőből készült a torony, hozzá a feljáró a templomon belül van. A harang körülbelül 20 font súlyú. A templom ezüstkelyhét és tányérkáját a zavarok miatt Győrbe vitették, ezért ezeket a lelkész nem tudta bemutatni. 201