Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában

5. ábra. Részlet az 1. szelvény ÉNy sarkáról. (A legalsó világos sáv az I. sz-i út (?) szintet jelzi — fent a nagy pusztulási réteg.) léten ugyanezeknek a rétegeknek jelentkezési szintje 412 cm volt. A világossárga, agyagos, kavicsos járószintet (5. ábra) — nagyjából az egész felületen — itt is megtaláltuk. Az A és B felületen feltehetően egy, a házak közti járószint (utca?) részlete került elő, mely az épületektől É-ra húzódhatott. Az út (?) szélességét és irányát természetesen nem határozhattuk meg. Iránya a faházak É— D, ill. K—Ny irányú rendszeréből következtetve K—Ny-i lehetett. Az I. periódus építkezéseinek keltezéséhez érmek nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor a gazdag terra sigülata anyag jó támpontot nyújt. Az 1. szelvényben a világos, faszenes rétegben, 410—412 cm mélységben az alábbi leletek kerültek elő: Terra sigülaták 1. Díszítetlen táltöredék, formája a Drag. 3 Ä; Wiesinger 5., ill. Haltern 3/b egyik paropsidesének felel meg. Átm. : kb. 17,7 cm lehetett. Színe világosvörös, engobeja tompább fényű. A forma aránylag korán (Augustus korában) feltűnik,

19 de azok a késői példányok, melyeken Q'LVC

20

, ül. L~M-V bélyeg található

21 — nem keltezhetők a Claudius-kornál korábbi időszakra

22

. Bár e típus19 S. Loeschke: Mitteilungen der Altertumskunde f. Westf. 5 (1909) 136—143; N. Lamboglia: Rivista di Studi Liguri 9 (1943) 176. 20 I. Curk: Casopis za zgodovino in narodopisje (a továbbiakban CZN) 4 (XXXIX) (1968) 67 nr. 36, pril. 1, 1. 21 A. Oxé—

H. Comfort: Corpus Vasorum Arretinorum. Antiquitas III. 4 (Bonn, 1968) 244. 22 Keltezésükkel kapcsolatban utalnunk kell arra, hogy e fazekasmesterek edényei Magdalensberg Claudius kori anyagából még hiányzanak. N. Lamboglia i. m. 173; Gabler D., Arch. Ért. 91 (1964) 94. 12