Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
nak Poetovioban több előfordulását ismerjük, 23 a Duna vidékén, a limestáborok anyagában eddig nem került elő. Keltezésénél az I. sz. közepénél későbbi időpont nem jöhet számításba. 24 (6. ábra 1.) 2. Drag. 35 formájú csésze peremtöredéke, rajta stilizált liliom. Fényes, mélyvörös színű, engobeja jó minőségű. Analógiáit csak Savariábol ismerjük, a Duna-vidéken ez a típus egyáltalán nem fordul elő. 25 Keltezésénél Claudius— Vespasianus kora jöhet számításba. (6. ábra 2.) 3. Drag. 23 «i Wiesinger 12 formájú, díszítetlen tál apró töredéke, világosvörös engobeja jó minőségű. Analógiái ismét Poetovio 26 és Savaria felé mutatnak, gyártási idejük csak az I. sz. közepéig követhető. 27 (6. ábra 3.) 4. Ohl 3 formájú tál peremtöredéke, rajta applikált girlanddísz töredéke (Ohl. 1/31). Engobe-ja jó minőségű, sötétvörös. 28 L'M'V vagy Q-SP mesterhez köthető darab. Kora: Claudius— Titus. 29 (6. ábra 4.) 5. -Ohl. 3 formájú tál peremtöredéke, rajta felrakott delfinmotívum töredéke [ld. I. Curk, CZN (1968) pr. 1, 19—77, P. Karnitsch: Die Reliefsigillata von Ovilava (Linz, 1959) Taf. 1, 12.]. Tokodon ugyanez a dísz L'M'V bélyeges darabon jelentkezett. Felületén a máz lepattogzott. Kora: Claudius— Titus. (6. ábra 5.) A 10. szelvényben, a fagerendák szintjében, 465 cm mélyen (felső padlószint) egy 6. Drag. 23 formájú, a 3. sz.-hoz hasonló töredék látott napvilágot. A felrakott díszű, barbotinos vagy díszítetlen északitáliai sigillatatípusok — a későbbi délgalliai edények hiányával együtt — arra utalnak, hogy a legkorábbi faházak, ill. a velük egy szinten előkerült útszakaszok egyidejűek, használati idejük Claudius és a Flaviusok közti időszakra tehető. Feltűnő, hogy több, kifejezetten Claudius kori töredék látott napvilágot (1—3, 6), ami a korábban előkerült leletanyaggal egybehangzóan 30 arra utal, hogy a házak építése ekkor történhetett. Az I. periódushoz tartozó leletanyagból kiemelhetjük még az alábbiakat : 1. Hofheim 9 (?) üst Wiesinger 13 vagy Drag. 35 formájú, sárgára égetett, vörösre festett sigillatautánzatú csésze töredéke. Festése kopott. Lh: 1. szelvény — faszenes, hamus szint 420 cm. (6. ábra 6.) 2. Sötétsárga, vörösre festett edény töredék. Lh: 10. szelvény, gerendák szintje. 3. Kék színű üvegtál alja. Fá: 52 mm. Lh: uo. (6. ábra 7.) 4. Erős profilú bronzfibula, kengyele S alakban hajlik. (6. ábra 8.) Tűtartóján egy áttörés, rugója, ill. tűje letörött. Almgren 68 (Ritterling III) típus 31 . H: 23 I. Curk i. m. nr. 34, 35. 24 í. Curk i. m. 65—. Felrakott díszű változatát ld. Oxé— Comfort i. m. 244. 25 A barbotinos sigillaták elterjedéséhez ld. Gabler D., Arrabona 6 (1964) 11 8, 1. 26 í. Curk i. m. 78 pril. 2, 2 — Poetovio, Gabler D., Arch. Ért. 91 (1964) 104 — Savaria. 27 F. Oswald —D. Pry ve: Introduction to the Study of Terra Sigillata (London, 1920) 188; I. Curk i. m. 80. A forma szempontjából a mi edényünk inkább a Drag. 4hez áll közel (Oswald —Pryce i. m. pl. L/l). 28 Ld. Barkóczi L.—Bonis E.: Acta Arch. Hung. (1954) 144 Abb. 16, 1; P. Karnitsch: Die Reliefsigillata von Ovilava (Linz, 1959) T. 1, 11; Í. Our ki. m. 77 pril. 1, 3. Hasonló darab került elő Savariában az Iseum ásatása során (lsz: 63.1.1912). Az adat felhasználásáért Szentiéleky T.-nak tartozom köszönettel. 29 P. Karnitsch i. m. kronológiai- tábl. 30 Ld. Gabler D., Arrabona 9 (1967) 33—35. 31 O. Almgren: Studi über nordeurpäische Fibelformen. Mannus Bibi. 32 (1923); Patek E.: Verbreitung und Herkunft der pannonischen Fibelformen. Diss Pann II. 19 (Bp., 1942) T. IV. 9. 13
