Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Domonkos O.: A csornai kékfestőműhely

marjában elismerő __ levelet kap a kereskedelemügyi minisztertől. 20 A magyar ipart pártoló propagandában már az 1840-es évek elején részt vett a csornai műhely a „Honi", Védegyleti mozgalom idején. Ekkor „Nemzeti" feliratú min­tával is készültek a műhelyben kelmék. 27 A családi iratok között megőrizték a Kossuth-bankók néhány példányát, 28 sőt az idős mester maga is Kossuth-sza­kállt viselt. 29 így hát nem csodálkozhatunk azon, hogy a csornai ipartestület 1894-ben történt megalakulásakor őt választották a testület elnökévé. 30 A csornai műhely az 1890-es években már kisebb gőzgéppel működött. Az 1898-ban végrehajtott bővítések, a közel 18 méter magas gyárkémény megépítése már a teljes gépesítés érdekében történt. Nóvák Dénes helybeli kőművesmester ,,Tek. Ifjú Frast Károly úrnak újonan épített Festő Gyárának munkáloti Terv kivitele" felirattal nyújtja be a rajzokat és a költségvetést. 31 Az üzem korsze­rűsítésére 1900-ban kerül sor. Emil Plewa bécsi gépgyáros vállalja az üzem gőz­erőre való teljes átállítását, a gőzfűtés beszerelését a festőszobába és a téli szárí­tóba. Ezzel lényegében a festés idény jellegét is megszüntetik, hiszen a téli idő­járás nem tehet már kárt a szárítóra teregetett áruban. A munkák elvégzéséhez szükséges alaprajzokat elkészítette a kivitelező cég. Ez a tervrajz igen fontos számunkra, mert rögzítette a századeleji állapotokat, könnyen áttekinthetővé vá­lik az egész üzem berendezése. 32 A tervrajz tévesen Ferencet írt Károly helyett a címfeliratban, de ez a lényegen mit sem változtat. Az általam számozott helyi­ségek rendeltetése a következő: 1. Festőszoba, kipaszoba; tizennégy festőmedencével és gőzfűtéssel. Ebben a helyiségben történt az indigóval való festés. A kádak magas száma az üzem igen komoly kapacitását bizonyítja. Hatalmasat fejlődött a műhely 1846 óta, ami­kor a hagyatéki leltárban még csak két festőkádat említenek a leltározók. 2. Raktár a nyers, ill. készáru tárolására. 3. Mángorló. E nagy helyiségből deszkafallal választották el a Perrotine­gépet. a mintázógépet és a hozzá tartozó kis szárítókamrát (a). A gép eredetileg kézi hajtással működött, valószínűleg az 1890-es évek elején állították munkába. A mángorló (b) az áru simítására szolgált. A haspli (c) a mángorlandó kelmék görgőkre, hengerekre sodrásának eszköze. A cilinder a festett áru meleg henge­rekkel való vasalására volt használatos (d). A másik haspli (e) a gépi mintázás­hoz szükséges anyagok görgőkre való felhajtását végezte. 4. Mosókonyha vagy feketekonyha. Itt történt az anyagok kifőzése, keményí­tése, savazása, öblítése. Kifőzőüstök (a—b), keményítőgép (c), öblítőkádak (d), indigóőrlő gép (e). 5. Fürdő az alkalmazottak részére, gőzfűtéssel. 6. Gépház, a) kazán a kifőzőüstök melegítésére, b) 15 lóerős gőzgép a transz­missziók hajtására, c) szivattyú, d) kút, amely az egész üzem vízszükségletét el­látta, e) víztartály. 7. Kémény, 17,82 m magas. 8. Udvari szárító, gerendalábakra állítva. 9. Tarkázó, a kézi mintázás színhelye. 26 Uo. Csornai Ipartestület 174/ipt. 897. 27 Erről lásd részletesebben Domonkos Ottó: Haladó mozgalmak tükröződése a kékfestés mintakincsében. Arrabona, 1969. 28 LFM. N. lt. 128. 29 Uo. N. lt. 125. 30 GySmL:2 Csornai Ipartestület 1/jk. 894. 31 LFM. N. lt. 226. 32 Uo. N. lt. 135. 118

Next

/
Thumbnails
Contents