Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Domonkos O.: A csornai kékfestőműhely

marjában elismerő __ levelet kap a kereskedelemügyi minisztertől.

20 A magyar ipart pártoló propagandában már az 1840-es évek elején részt vett a csornai műhely a „Honi", Védegyleti mozgalom idején. Ekkor „Nemzeti" feliratú mintával is készültek a műhelyben kelmék.

27 A családi iratok között megőrizték a Kossuth-bankók néhány példányát,

28 sőt az idős mester maga is Kossuth-szakállt viselt.

29 így hát nem csodálkozhatunk azon, hogy a csornai ipartestület 1894-ben történt megalakulásakor őt választották a testület elnökévé.

30 A csornai műhely az 1890-es években már kisebb gőzgéppel működött. Az 1898-ban végrehajtott bővítések, a közel 18 méter magas gyárkémény megépítése már a teljes gépesítés érdekében történt. Nóvák Dénes helybeli kőművesmester ,,Tek. Ifjú Frast Károly úrnak újonan épített Festő Gyárának munkáloti Terv kivitele" felirattal nyújtja be a rajzokat és a költségvetést.

31 Az üzem korszerűsítésére 1900-ban kerül sor. Emil Plewa bécsi gépgyáros vállalja az üzem gőzerőre való teljes átállítását, a gőzfűtés beszerelését a festőszobába és a téli szárítóba. Ezzel lényegében a festés idény jellegét is megszüntetik, hiszen a téli időjárás nem tehet már kárt a szárítóra teregetett áruban. A munkák elvégzéséhez szükséges alaprajzokat elkészítette a kivitelező cég. Ez a tervrajz igen fontos számunkra, mert rögzítette a századeleji állapotokat, könnyen áttekinthetővé válik az egész üzem berendezése.

32 A tervrajz tévesen Ferencet írt Károly helyett a címfeliratban, de ez a lényegen mit sem változtat. Az általam számozott helyiségek rendeltetése a következő: 1. Festőszoba, kipaszoba; tizennégy festőmedencével és gőzfűtéssel. Ebben a helyiségben történt az indigóval való festés. A kádak magas száma az üzem igen komoly kapacitását bizonyítja. Hatalmasat fejlődött a műhely 1846 óta, amikor a hagyatéki leltárban még csak két festőkádat említenek a leltározók. 2. Raktár a nyers, ill. készáru tárolására. 3. Mángorló. E nagy helyiségből deszkafallal választották el a Perrotinegépet. a mintázógépet és a hozzá tartozó kis szárítókamrát (a). A gép eredetileg kézi hajtással működött, valószínűleg az 1890-es évek elején állították munkába. A mángorló (b) az áru simítására szolgált. A haspli (c) a mángorlandó kelmék görgőkre, hengerekre sodrásának eszköze. A cilinder a festett áru meleg hengerekkel való vasalására volt használatos (d). A másik haspli (e) a gépi mintázáshoz szükséges anyagok görgőkre való felhajtását végezte. 4. Mosókonyha vagy feketekonyha. Itt történt az anyagok kifőzése, keményítése, savazása, öblítése. Kifőzőüstök (a—b), keményítőgép (c), öblítőkádak (d), indigóőrlő gép (e). 5. Fürdő az alkalmazottak részére, gőzfűtéssel. 6. Gépház, a) kazán a kifőzőüstök melegítésére, b) 15 lóerős gőzgép a transzmissziók hajtására, c) szivattyú, d) kút, amely az egész üzem vízszükségletét ellátta, e) víztartály. 7. Kémény, 17,82 m magas. 8. Udvari szárító, gerendalábakra állítva. 9. Tarkázó, a kézi mintázás színhelye. 26 Uo. Csornai Ipartestület 174/ipt. 897. 27 Erről lásd részletesebben Domonkos Ottó: Haladó mozgalmak tükröződése a kékfestés mintakincsében. Arrabona, 1969. 28 LFM. N. lt. 128. 29 Uo. N. lt. 125. 30 GySmL:2 Csornai Ipartestület 1/jk. 894. 31 LFM. N. lt. 226. 32 Uo. N. lt. 135. 118