Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése

gatták az oltárokat. A káptalan 1600-tól kezdve egy kanonoki részt adott é

vi jövedelméből a székesegyház tatarozására,

37 s esetenként külön összegekkel is segítették a templomot.

38 Belynich Pál kanonok hagyatékából 1604-ben 80 forintot foglalt le a püspök a templom részére.

39 Már korábban is gyűjtögettek a legégetőbb szükségletekre: 1586-ban a káptalan eladta Zlatáry Péter piactéri házát 600 forintért, s az összeget a templom javára rendelte, 1587-ben Terepusich László aradi prépost hagyott 107 forintot a templomra.

40 Mindez azonban édeskevés volt a teljesen leromlott épület helyreállítására. 1602-ben a püspök Mátyás főhercegnek is jelezte, hogy restaurálni szeretné ősi templomát, azonban rövid kormányzása alatt az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt nem került sor a nagy áldozatokat követelő feladat megvalósítására. 1607—1619 között Náprághy Demeter püspök kormányozta a győri egyházmegyét. Nagy energiával fogott a leromlott székesegyház helyreállításához. A beszakadt gótikus boltozatok helyébe új boltozatot építtetett. Felhasználta elődje hagyatékát, a Sopronban lakó kanonokok hagyatékait, s maga is jelentős összegekkel járult az építkezés költségeihez.

41 Mindent egybevéve csupán a legszükségesebbekre tellett. Még utódai alatt is arról hallunk, hogy a székesegyház négy oltáránál a nagy szélfúvás miatt alig lehet misézni. 1606-tól 1633-ig Prainer János báró a győri várkapitány. Az ő nevéhez is fűződik valamilyen helyreállító tevékenység. Az 1639-es Rava-féle szerződés két ízben is említi a Prainer-kápolnát. Bedy feltevése szerint valahol a templom déli oldalán lehetett, a főbejárat jobb oldalán. Bedy a homlokzati építményben levő szertárhelyiséggel azonosítja, s minthogy egyetlen okmány sem említi, hogy oltár állna benne, vagy valamilyen funkciót végeztek volna benne, s az 1738-as Canonica Visitatio sem említi, valószínűnek tartja, hogy a régi Szent Demeter-kápolnával azonos.

42 Véleményünk szerint Bedy lokalizációja helytelen. A Prainer-kápolnát egyedül a Rava-féle szerződés említi, a szerződés szövegének elemzésével oldható meg azonosítása is. A szerződés, amely a munkák felsorolásában határozott rendet tart, a déli oldalon végzendő munkák során említi, hogy „nella Capella dil Prainer Comodar il solizato et murar li fenestri, che sono in Chiesa." Kissé alább: „La Capella dil Prainer elongarla sina alla lumaca et al Piloné fare Vno cantone di nuovo et fare la muraglia alla Altezza di laltra et in Voltarla et murar la fenestra che Va in Chiesa pero la lumaca Resta."

43 (,,A Prainer-kápolnában elkészítendő a padozat, s be kell falazni az ablakokat, amelyek a templomba nyílnak"; „A Prainer-kápolnát meg kell hosszabbítani egészen a csigalépcsőig, es a pirérhez új falsarkot kell kialakítani, és elkészíteni a falazatot a másik magasságáig, be kell boltozni és befalazni a templomba nyíló ablakot, a csigalépcső azonban megmarad.") 37 Győri kápt. lvt.: Számadáskönyv III. k. 2. rész. 1600—1614 évek. 38 1604. febr. 29.: Eodem die dati sunt Archidiacono Sopron ratione stipendii Bezeredj in aedificium templi 40 fi. Uo. 13. 1. 39 Győri kápt. hitelesh. lvt.: Felvallási jkv. 6. k. 208. 1. 40 Uo.: Felvallási jkv. 4. k. 633—634., 774. 1.; — III, Cth. 10. sz. 41 Uo.: VII. Cth. 453. sz. (Széchenyi György 1683-as levele a káptalanhoz.) — 1610-ben nagyjenői malmát Kovács Jánosnak adta, mivel a templom javítására 50 forintot adományozott. (Uo.: 27. Lad. R. fasc. 394. sz.) 42 Bedy, i. m. 41. 1. 43 A szerződés értékelését, összefüggő értelmezését lásd alább, a Draskovich-féle építkezések során. P,3