Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése

A leírás egyedül a Szentháromság- (Héderváry) kápolnára vonatkoztatható. A szerződés kétszer is említi a templomba nyíló ablakokat. Ezeknek nyomát egyedül a Szentháromság-kápolna északi oldalán sikerült meglelnünk. A hoszszabbítás nyilván a szentéllyel ellentétes irányban történt a csigalépcsőig. Ez is csak a Szentháromság-kápolnára vonatkozhatik, amelynek falszerkezete el is árulja ezt a toMást. A szerződésből nem világlik ki, hogy milyen boltozat épült a Prainer-kápolna toldaléképülete felett, a jelenlegi boltozatkiegészítés inkább XIX. századi átépítésnek látszik. Tisztázni kellene még a ,.Prainer-kápolna" (La Capella dil Prainer) elnevezést, ill. keletkezésének körülményeit. Lépes Bálint püspök halála alkalmával (1623) Prainer a kamara számára követelte a Lépes-hagyatékhoz tartozó és a székesegyház sekrestyéjében őrzött 8000 forintot Fülei Tamás kanonoktól. Amikor Fülei vonakodott átadni az öszszeget, Prainer katonákkal zárja körül a templomot, akik a huzavona során megsebesítik a templomban az ellenkező kanonokot. A vérontással exsecrált templomot újra kell benedikálni. A káptalan a királyhoz fordul, hogy Lépes püspök lefoglalt hagyatékát és a sekrestyében őrzött 8000 forintot oldja fel a zárlat alól, s engedélyezze, hogy azt a templom javítására és szeminárium építésére fordíthassák.

44 Prainer — aki egyébként vallásos ember volt, a ferenceseket is visszatelepítette Győrbe a romos Szent István templomba — talán maga is megbánta elhamarkodott intézkedését, s az expiáláshoz nyilván maga is igyekezett hozzájárulni. Valószínűnek tartjuk, hogy ő számolta fel a Szentháromság-kápolna raktári felhasználását, s így kapcsolódott neve a székesegyháznak ehhez a szép részletéhez. A székesegyház teljes rendbehozása még több anyagi áldozatot s még fáradhatatlanabb energiát igényelt. II. Draskovich György személyében kapott Győr olyan püspököt (1635—1650), akinek műveltsége, energiája, erőszakosan kemény egyénisége megteremtette a kellő adottságokat, elhárította a nehézségeket, s a kor színvonalán álló helyreállítási munkával állíthatta vissza a rombadőléssel fenyegető ősi épületet. Draskovich György horvát főnemesi családból származott. Apja — János — királyi tárnokmester. György nagybátyja győri püspök, majd kalocsai érsek, horvát bán, királyi kancellár, bíboros, az ország egyik vezető méltósága, Ferdinánd király képviseletében vett részt a trienti zsinaton. Buzgó jezsuitabarát, a magyar ellenreformáció jelentős egyénisége. Amikor az ifjú Draskovich 1632ben Kőszegre akarja telepíteni a jezsuitákat, Pázmány a hozzá írt levélben egyenesen nagybátyja követendő példáját idézi: „Isten kegyelmednek jot adgyon, hogy illy üdvösséges gondolatokat forgat, és boldogh emlékezetű Draskovith Cardinálnak nyomdokába lépik."

45 Draskovich, miután a humaniorákat és a filozófiát Grácban abszolválta, mint pornói címzetes apát,

46 Ferdinánd főherceg ajánlásával 1618-ban Rómában a Collegium Germanico Hungaricumban folytatta tanulmányait Bernardino 44 Győri kápt. m. lvt. Th. XVIII. nr. 2827. Vö. még Bedy V., A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században. GySz V. (1933) 147 sk. 11. 45 Közli Szabady B., Pázmány Péter kiadatlan levele Draskovich György győri püspökhöz. Győri Szemle I (1930) 88—89. 1. Galla F., Ujabb kiadatlan Pázmány-levelek. Regnum Egyh. Tört. Évkönyv 5 (1942/43) 316—320. 11. 46 Chobot F., A váci egyházmegye történeti névtára. Vác, 1917. 567. 1. Q4