Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Levárdy F.: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése
Miksa 1569. X. 15. keltezésű döntésében a kialakult használat szerint a templom keleti felét a káptalannak ítélte, a nyugati részt meghagyta élelmezési raktárnak. Utasította Suess Orbán építési felügyelőt, hogy a két részt elválasztó deszkafalat a tűzveszély miatt bontassa le, s helyébe téglafalat építtessen. 27 A templom méltatlan és veszélyes felhasználásának megszüntetése érdekében a káptalan minden lehető utat végigjárt. Mozgósította Biglia Menyhért bécsi pápai nunciust is, aki közbenjárt a királynál annak érdekében, hogy a győri főkapitány ne tároltasson lőport a székesegyházban, s kriptájába ne temettessen protestánsokat. Amikor Miksa az egész székesegyházat le akarta foglalni, s a káptalant a romos Szent István templommal akarta kárpótolni, Bonomi nuncius járta ki az udvarnál, hogy legalább a templom keleti fele maradjon meg a káptalan használatában. 28 A raktárvita azonban sokáig elhúzódik. Az 1567—1575 között folyó lázas erődítési munkák mellett a székesegyház békés birtoklásának ügye másodrendű kérdéssé vált. A várkapitányok nem találtak jobb megoldást a lőszer és élelem tárolására, s végül a káptalan is beletörődött a kényszerhelyzetbe. 29 Miksa egyik leiratából^ 0 körülbelül meghatározható a székesegyház kettéosztásának caremus cuius loco et uice oramus nobis concedi, cum aliquo restauracionis subsidio, domum Praepositurae cathedralis in ciuitate sitam, quae nobis sepius petentibus extitit hactenus denegata, licet per Maiestatem Vestram Sacratissimam domino Comiti ecchio fuerit aliquoties commissum, ut de schola nobis pro publica utilitate et cultui diuino prouidere deberet. Id quod tarnen hactenus executioni minime est demandatum. — Ad quae omnia gratiosum responsum et prouisionem expectamus a V. Sac. C. Maiestate — Humilis Supplicatio Capituli Ecclesiae Iauriensis Pro templi liberatione et Scholae ab usibus annonariis. 27 Győri kápt. lvt: Th. XVI. 2604. sz.: Sacrae Romanorum Caesareae Maiestatis ac Domini nostri clementissimi nomine Honorabilibus Praeposito et Capitulo Jauriensi ad ipsorum supplicationem respondendum. Primo Sua Caesarea Maiestas clementer annuit ut ea parte templi cathedralis Jauriensis, quae ultra conseruatorium frumenti reliqua est, et in qua hactenus rem Diuinam peregerunt adhuc utantur, ibique officium Diuinum secundum ritum Ecclesiae consuetum exerceant; Vt autem periculo ignis propter ligneam parietis obstructionem solam prouideatur,; Sua Caesarea Maiestas murum intersticialem inter earn, et reliquam templi partem construi faciet, eumque suo aedificationum Jauriensium superintendent! Vrbano Suessio erigendum demandabit. Deinde mandauit etiam Caesarea Maiestas Suo Consiliario et supremo Jaurin. Capitaneo Ecckio Comitia Salmis, ut domos Canonicorum libéras permittat; quibus ipsos pro hoc tempore et pro numero facile contentos esse posse Caesarea Maiestas censet; caeteras uero in usum et hospitationem militum conuertat. — Ordinem etiam constituit Caesarea Maiestas, quo Mechanici, et mercatores alienigenae in tantum onera ciuilia aequaliter cum caeteris ciuibus perferant, in quantum et ad utilitatem Caesareae Maiestatis, et praesidii istius Caesaréi conducunt, usuique esse dignoscentur. — Ex decreto Caesar: Mtis. Poson: die 15 octobris A: 69. (Kívül:) Honorabilibus Praeposito et Canonicis Capituli Jaurien assignan. 28 Fraknói V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. Bp., 1876. III. k. 149., 201. 1. 29 A csaknem tízéves várépítési program végrehajtói Thomas Eiseler és Urban Suess császári építészek. A Benignae Resolutiones Regiae világánál nyomon követhetjük azt a küzdelmet, ami kikényszerítette Győr, Pozsony, Mosón vármegyékből az építéshez szükséges pénzt (robotváltságot) és munkaerőt. A varépítés mellett ebben az időben történt meg a város első tervszerű rendezése is Suess tervei szerint. Vö. Kapossy-regeszták a Művészettörténeti Értékesítő V (1956) évf.-ban: 160., 162., 163., 165., 173., 175., 185., 188., 195., 198.. 209., 214., 219., 220., 225., 228., 233., 235., 236., 241.. 252., 279., 325., 358. sz. 30 Győri kápt. lvt.: Th. VIII. nr. 1727. Az erősen rongált, nehezen olvasható irat szerint „das Capittl zu Raab allain denn Vierttenthail Irer Kirchen altdort In00
