Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez

került elő. Lapos kiképzésű fedőlapját finomművű, körbefutó áttörés díszíti. A pannóniai anyagban hasonló elrendezésű áttörés igen gyakori.

63 Alsó része töredékes. A lemez középpontjában kiemelkedő szög lehetett; letörött. Átmérő: 4—4,3 cm, vastagsága: 1,5 mm. Ismeretlen győri helyről került elő egy áttört, hosszúkás fibula. (Lt. sz. 53.237.189.) A fejrésze két egymással szembe helyezett, lapos kiképzésű, áttört peltából áll. Alsó része lemezes, két keresztbe helyezett, rovátkolt, 5 mm széles vonallal díszítették. Csuklós tűszerkezetéből a tüske kitörött. Hossza: 4,3 cm, max. szélessége: 2 cm, vastagsága: 2 mm. Ez a fibulatípus ritka a pannóniai anyagban. Győr-Kálvária dombról három, szórványosan előkerült csüngő (lt. sz. 53.156.67—69.) töredékeiből nem lehet teljes biztonsággal megállapítani, hogy milyen típusú áttöréssel készültek. Méretük aránylag kicsi (h.: 5 cm az egyiknél, másiknál csak 4,5 cm maradt meg, de feltételezhetjük, hogy még legalább 2 cm-rel hosszabb lehetett, ha összemérjük az ép példányokkal, melyeknek felső része hasonló, mint az arrabonai, a harmadik volt a legkisebb, töredékes hossza: 3.5 cm). Ezek a csüngők éppúgy tartozhattak ruha-, mint lószerszámgarnitúrákhoz. A Győr-Serfőző dombról szórványosan előkerült csüngő töredéke (lt. sz. 53.159.9) a későbbi III—

IV. századi típusokhoz tartozik. Szív alakú lehetett, két oldalán pel ta formájú áttörésekkel (töröttek). Felső része kettős; ide helyezték a bőrszíjat és — a még most is látható — két szög segítségével rögzítették. Töredékes, h.: 5,6 cm, szélessége: 3,4 cm, vastagsága: 2 mm. Azonos és hasonló formájú csüngők már nem tartoznak szorosan anyagunkhoz. Pannoniában nagy számban előfordulnak a IV. század közepén. Még hiteles ásatásokban is megtaláljuk.

64 Ahhoz, hogy felmérjük Arrabona helyi fémművességének nagyságát — úgy érezzük —, az ismertetett áttört leletek nem elegendők; a legúiabb kutatások azonban ió adatokat szolgáltatnak e kérdés megoldásához. Gabler Dénes a Paulv—Wissowa RealencykTopedia megjelenő Suplementum kötetében „Arrabona" címszó alatt — többek között — részletesen ismerteti ezeket az eredményeket. Hálásan köszönöm Gabler Dénesnek, hogy jelen cikk keretein belül — az ő megfogalmazásában — ismertetésre kerülhetnek ezek az adatok. .,Az egykori Arrabonában folyó ipari tevékenységről adatok hiányában rendkívül keveset mondhatunk. A témához az 1968—69 folyamán végzett ásatások

65 nyújthatnak adalékot, melynek során a mezőgazdasági jellegű ipar (kenyérsütő-kemencék, őrlőkövek) emlékei mellett kovácsműhelyre utaló jelenrég°k (vályogtéglákból épített kemence, eddig még ismeretlen rendeltetésű vastárgypk, ill. salakgödrök) kerültek elő. A vassalakot többször is felhasználták a különböző planírozások során, bizonyítva azt, hogy a feltételezhető kovácsműhelyek hosszabb időn át működhettek, ill. Arrabona canabaejában ilyenek létezésével a római korban végig számolni kell. Indokolttá teszi ennek feltételezését az előkerült anyag nagy számán kívül az a körülmény is, hogy Arrabo63 Sellye, 11. XVII. t. 4. Aquincumból. — Távolabb: XVII. t. 6., és XVIII. t. 64 Hasonló, késői csüngőket közölnek: K. Sági, Die Spätrömische Bevölkerung der Umgebung von Keszthely, AAA 12. 1960. 187. 12. kép 4. és 13. 204. old. — Sz. A. Burger, The late Roman cemetery at Ságvár, AAA 18. 1966. A 20. sírból származó csüngő hasonló az arrabonaihoz, 95. kép 2. sz. (202. old.), a sír rajza 184. old. Korához: 143. old. 65 Gabler Dénes a Győr-Széchenyi téri 1968—69. évi ásatásaira utal. 79