Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez
közül szinte lehetetlen felsorolni a hasonlókat, oly sok került elő, viszont Arrabonából egyetlen példány sem. Néhány azonos típusú csat: Gorsiumból két példány (Magyar Nemzeti Múzeum, 61/1899, 2—3), Brigetióból (MNM volt Fleissig gy.-ből), Carnuntumból (Deutschaltenburgi Múz. B. 1324. 1.), Savariából (Szombathelyi Múz. 3515.), Sisciából (Zagrebi Múz.), Bononiából (Banostor, Jugoslavia, Zagrebi Múz.) egy-egy példány került elő. Figyelemre méltó, hogy ez a csat eljutott még a Barbaricum északkeleti részébe, Tiszafüredre (Tiszafüredi Múz.) 61 , sőt Dáciába, Szászkérre is. (Cluji Múz. I. 9301.) A 2. ábrán közölt, vékony bronzlemezből kifűrészelt pelta alakú töredék — mint említettük — a pannóniai anyagban eddig az egyetlen, kézzel készített és nem öntéssel előállított példány. Selejtes darab; a peltatagot jól kidolgozták, széleit berovátkolták, viszont a hozzá csatlakozó kis lemeztöredéket egészen nyersen, kidolgozatlanul hagyták. Nehéz ma már meghatározni pontosan, milyen formájú darabot akartak eredetileg elkészíteni. Elképzelhető, hegy pelta formájú veretet, és akkor a lemezkét tovább alakították volna. De ugyanúgy szimmetrikusan egymással szemben négy pel tát is kialakíthattak; a középrészen oedig a kis lemezke kapcsolta volna őket össze. Ez a típus egyaránt gyakori a pannóniai öntött és lemezből kivágott anyagban. Két helyről — Solváról és Lengyelről — még félkész öntött példányok is előkerültek 62 . Az arrabonai peltatöredék hátlaoia teljesen sima (4—4a ábra). Hossza: 3,6 cm, szélessége: 3,2 cm. vastagsága: 2 mm. Most még röviden szeretném felsorolni azokat az arrabonai áttört bronzokat, melyek kész, befejezett példányok, így használatban is voltak. Számuk a hely fontosságához mérten igen csekély; kilenc darab. A legkorábbi darabnak tartjuk a szárnyas fibulát. Ez Lovas Elemér megállapítása szerint Győrből, a belvárosi temető mögött talált sírból került elő. Régi lt. sz. G. 6. III. 1. Széles tűtartója beponcolt vonalmintával és áttörései díszített. Az áttörés mintája csupán néhány csepp alakú átlyukasztásra szorítkozik: három-három soros elrendezésben. Tüskéje hiányzik. Teljes h.: 14 cm, tűtartó max. szél.: 3 cm. Az áttörés módia a pannóniai anyagban ritka. Hason T ó minta (egy) Tatáról 62a és (egy) Lengyelről származó fibulánál található. (Előbbi a Megvár Nemzeti Múzeumban, utóbbi magángyűjteményben.) Ausztriai lelőhelyről, Berndorfból, sírleletből került elő egy hasonló mintájú fibula (Wien, Niederösterreichisches Landesmuseum). Ez utóbbinál a lyuk^sztásos minta mellett néhány ráforrasztott plasztikus rozettát is alkalmaztak. Pannoniában is elég gyakori, más típusú áttört tűtartójú szárnyas fibulánál, rozettát alka 1 mazni. Az anyagban szerepel két pelta. Az egyik veret lehetett (lt. sz. 53.237.203). Szárai töredékepek, eredetileg talán állatfejben végződtek. Lapos kidolgozású, hátlapia sima. Hossza: 3,5 cm, szélessége: 2,5 cm, vastagsága: 2 mm. — A másik pelta dupla lemezből készült, szíjáthúzó. (Lt. sz. 53.237.202.) Az alsó lemez töredékes. Hossza: 4,5 cm, szélessége: 4 cm. A két lemez között, a szíj átbúj tatására 1,8 cm széles helyet hagytak. A fenti két pelta a 2. ábrán közölt töredékhez hasonló, és megegyezik a pannóniai anyagban nagy számban szereplő peltatípussal. A győri Takarékpénztár építésekor, 1910-ben egy kis áttört tetejű doboz 61 Milesz B., A tiszafüredi Múzeum köréből. AÉ 1899. 79 sk. II. t. 1. (86. oldalon). 62 Sellye, í. m. — Pl. CXCI. 3. Solváról. — Pl. CXCI. 1—2 Lengyelről. 62a Képe közölve: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1910. évi állapotáról, 45. t. 9. 78
