Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez
A pannóniai, ólomból készült áttört munkák zömmel a komplikáltabb, barokkos mintájúakhoz tartoznak; domború előlapi kiképzéssel. Az arrabonai példány is (3. ábra) ennek a stílusnak jegyében készült. Sajnos szórványleletként — még régebben — került a győri Xántus János Múzeumba; közelebbi lelőhely megjelöléseként Homokgödör szerepel. (Űj lt. száma 53.152.27.) (Ez korai temető 58 .) Fel kell azonban tételeznünk, éppen a most ismertetett leletegyüttes alapján, hogy ezen a területen ólomöntőműhely is volt. A 3. ábrán látható csüngő áttört mintájú trombitamustrákból összeállított; hosszúkás elrendezésben. Alsó része töredékes. Keskeny kettős pánt csatlakozik felső részéhez, melynek végén kis szöget látunk. Az ilyen kiképzésű pántok közé bőrt vagy textilt helyeztek, így erősítették fel általában a csüngőtagokat. Említettük, hogy az ólomból készült tárgyak használata elsősorban kultikus volt, de úgy látszik, az arrabonai példány praktikus célra készült. A megmunkálása igen finom, sajnos, nem készült el teljesen, jól láthatók a mintázat szélein az öntési maradványok, a hátlapon pedig még nagyobb öntési rögök is. Máskülönben a hátlapon semmiféle felerősítésre szolgáló nyomot sem látunk. (4. ábra.) A csürgő hossza 7 cm, szélessége 2—2,5 cm, az áttört tag hossza: 4 cm. Vastagság 3 mm. Analógiáit a pannóniai ólom példányok között Brigetióból és Sisciából említhetjük. 59 Ezek nagyobb méretben készültek ugyan, de mintájuk elrndezése igen hasonlít az arrabonaihoz. A bronzból készült analógiák között elsősorban egy Savariából előkerült (Szombathelyi Múz.) áttört leletegyüttest említek, mert a darabok hasonlósága mellett méretük is megegyezik az arrabonaival. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hosszúkás elrendezésű trombitamu.stra legfeljebb kétszeri megismétléssel szokott előfordulni a pannóniai anyagban, az arrabonainál pedig úgy látszik, hogy ez még tovább ismétlődik. Alsó része letörött, így nem tudjuk, hogy még hányszor ismétlődött. Az 5—10. ábrákon az Arrabona-Homokgödör-i lelet hat darab ólomrögmaradványát mutatjuk be. (Elő- és hátlap.) Alaktalan ólomtöredékek ezek, közülük kettő üreges kiképzésű, kettő pedig szemcsés, nyers állapotban maradt ránk. A leletkörülményekről ugyan nem tudunk semmit, mégis bizonyosra vehető, hogy ólomöntőműhely maradványait találták meg. Az 1. és 2. ábrákon közölt, félkész, áttört bronz csat- és phaleratöredék Győr-Belvárosból szórványként került a győri Xántus János Múzeumba. Az azóta elveszett darabokat 1934-ben jegyeztem és fényképeztem le. Lovas Elemér nem tudott közelebbi lelőkörülményt mondani, nem bizonyos az sem, hogy a Belváros egyazon részéről kerültek elő. Gabler Dénes szíves közlése szerint: Lovas Elemér „Belváros" jelzésű lelhelyeinek zöme a Liszt Ferenc u. 20. sz. ház környékéről származnak. Az 1. ábrán közölt csat a leggyakrabban előforduló öntött, kissé domború kiképzésű típushoz tartozik. Ép példány, tüskéje is megvan. A csatfej belső oldalán, az áttörteknél gyakran szereplő csigavonal-kiképzés látható. Így ez a rész tulajdonképpen pelta formájú, alsó felén négyszögletes csatrésszel. Külső szélein jól látható, hogy nem reszelték le, félig kész, selejtes darab. (Hossza: 4,4 cm, szélessége: 4,3 cm, vastagsága: 3 mm.) Analógiája: Brigetióból, szintén félkész állapotban. 60 A kész példányok 58 Gabler D., Arrabona legkorábbi sigillátái. Arrabona 9. 1967. 27 59 Sellye, i. m. Pl. CLXXXIX 6. és CXCII 7 60 Ibid. CLXXXIX. 1. 77
