Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között
lyebb részén összegyűlve, ott ülő-éhségsztrájkba kezdtek. 121 így az a furcsa helyzet adódott elő, hegy a bányaigazgató, aki az eddigi bérmozgalmak idején a munkásokat a beszállásra akarta rávenni, most feljövetelre kérte őket. Vajk Artúr igazgató leszállt a sztrájkoló munkásokhoz a sztrájk okát megtudni, a munkásokat tárgyalásra bírni, vagyis a sztrájkot leszerelni. A sztrájk kimondottan bérkövetelő jellegű volt, oka, a tárgyalások alapja az 1927-ben kapott és 1931-ben elvett 7 %-os béremelés visszaszerzése és nagyobb fizetéses szabadság követelése volt. A munkásság megnevezett bizalmi férfiai: Wyborny Ferenc, Modrián János, Wikipil Rezső e fölött kezdték meg a tárgyalásokat. A tárgyalásokat később elejtették, azzal a szakszervezet budapesti vezetőit bízták m°g. Követeléseik megadása napján, 8-án sem hagyták abba a sztrájkot, hanem a föld alól feljőve 12-ig folytatták azt. A fent röviden ismertetett sztrájk eseménytörténetének furcsaságait Zakariás Antal soproni rendőrkapitány a sztrájkról írt összefoglaló jelentésében úgy ítéli meg, hogy a sztrájk voltaképpen nem is bérmozgalom, hanem politikai jellegű sztrájk volt. 122 Ezen a meggondoláson továbbmenve a sztrájk eseménytörténetének, lényegének, politikai tartalmának a következő részletes képe alakult ki: Az Anschluss, Ausztria német bekebelezése, a brennbergiekhez közelálló osztrák munkásmozgalom veresége, az osztrák demokratikus rendszer halála, és nem utolsósorban a német totális fasiszta rendszer tőszomszédsága rendkívüli mértékben nyugtalanította a brennbergi munkásokat. Nemcsak legjobb barátaik, elvtársaik és rokonaik kerültek így szinte a szó szoros értelmében hóhérkézre, 123 hanem pillanatnyilag teljes halottá vált az osztrák munkásmozgalom, az a mozgalom, amelynek a brennbergi szinte része volt, s amelynek munkája, lehetőségei korábban a fasiszta magyar állam kötelékeiben élő brennbergi munkásmozgalom előtt az elérendő demokratikus viszonyok példája, vágyaik tárgya volt. A viszonyoknak eddigi ilyen különbözősége motiválta a brennbergiek korábbi törekvését az ellenforradalmi Magyarországtól való elszakadásra. A nagy ausztriai fordulat 1938-ban egységesen tudatosította a munkásokban a két szomszédos állam belpolitikai viszonyainak más-más állását, és ekkor már örültek, hogy az államhatár megvédi őket a Német Birodalomban tomboló fasiszta üldözésektől. Az ausztriai politikai viszonyok megváltozása a két ország munkásmozgalmának egymáshoz való viszonyát is befolyásolta, ami különösen a brennbergiek esetében lényeges, ök eddig az üldözések elől Ausztriába menekültek, és mozgalmaikban a demokratikusabb viszonyok között szabadabban tevékenykedő osztrák munkásmozgalomtól vártak támogatást. Ezután — mint látni fogjuk — a brennbergiek segítették osztrák elvtársaik menekülését és politikai demonstrációval tettek tanúságot a levert osztrák munkásmozgalommal való szolidaritásukról. Érthe L ő ezek mellett, hogy a hitleri fasizmus uralomra jutása a tőszomszédságban megzavarta a brennbergi munkásokat. Első rémületükből, zavarukból 121 A délutáni műszak dolgozói is sztrájkoltak, azonban őket a csendőrség nem engedte leszállni. A sztrájk általános volt. Svm 1938. V. 6. 7. 8. 11. 12. 122 A sztrájk részletes leírása. GySmL:2 1394/1938. L. a 20. mellékletet. 123 A fasiszta Németország börtöneit, táborait sok volt brennbergi megjárta, es sokan ott is vesztek. Pl. a Gregorics-család tagjai. — Wikipil Rezső, Trimmel József közlése. 34S
