Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

felocsúdva elhatározták, hogy hangot adnak az események fölötti döbbenetüknek, valamilyen formában tiltakoznak a fasizmus előretörése ellen. A gondolat kommunista részről indult ki, és az antifasiszta megmozdulás terve egyetértésre talált a szociáldemokratáknál is.

124 A részletkérdésekben felmerült nézeteltéréseket úgy hidalták át, hogy a sztrájknak egyben bérkövetelő jelleget is adtak. A brennbergi összmunkásság előtt azonban nem volt kétséges, hogy sztrájkjuk elsősorban politikai, antifasiszta, „Hitler-ellenes" sztrájk.

15 A másik oldal előtt a sztrájk politikai jellege nemcsak a tárgyalások furcsa menetéből, a bérköveteléshez való ragaszkodásból, majd annak szinte teljes negligálásából, s nemcsak abból derült ki, hogy a követelések teljesítése után a munkások újabb követelések benyújtása nélkül tovább folytatták a sztrájkot, hanem a tárgyalások folyamán ennek részben hangot is adtak. „A sztrájkba fogóit bányamunkások az igazgatóval történt beszélgetés során odanyilatkoztak, hogy tudják, miszerint az igazgatóság részéről jóindulattal találkoznak, azonban hibáztatják a kormányt, mely szerintük nem törődik a bányamunkásság érdekeivel.", — olvashatjuk a soproni rendőrkapitányság jelentésében.

120 Ilyenformán az igazgató értesült, hogy a sztrájk, a munkásmozgalom éle nem ő ellene irányul, s ha nem is volt tisztában a sztrájk igazi politikai tartalmával, azt mindenesetre megérthette, hogy a munkások az egész rendszerrel elégedetlenek.

127 A politikai jelleg a sztrájk folyamatában, eseményeiben is megmutatkozik. A bánya mélyén sztrájkoló munkások politizálással töltötték idejüket, az ausztriai eseményeket boncolgatták.

18 Röplapok is kerültek a bányába, mégpedig nemcsak kommunista-szociáldemokrata vagy antifasiszta röplapok. A soproni fasiszta szervezetek, melyeknek képviselőit a sztrájk előkészítéséből sikerült kirekeszteni, a sztrájk folyamán röplapok szórásával igyekeztek a munkásság egységét megbontani, szociális demagógiával egyeseket a maguk táborába állítani. A Népszava szerint azonban teljes kudarcba fulladt a fasisztáknak ez a törekvése, „a munkások figyelemre sem méltatták" a röpcédulákat.

129 A sztrájk politikai jellemzői közé tartozik még a szakszervezet budapesti szociáldemokrata vezetőinek magatartása. Kommentár nélkül idézzük a Népszavát: „Jelűnek Ferenc elvtárs a Bányamunkás Szövetség titkára pénteken 124 A kommunisták, köztük a szakszervezet vezetésében részt vett Fischer Lajos és Trimmel József vetették fel a politikai sztrájk gondolatát és végezték annak politikai előkészítését, megszervezését. — PtI. Arch. 664. f. 3. es. 69—70. p. A sztrájk szervezésébe és arculatának kialakításába a nyilasok és volksbundisták is be akartak folyni. Ezek azonban a többség határozatára és fenyegetésére kénytelenek voltak szándékuktól elállni. 125 LFM Magnó. Bradács Ferenc, Grasl Ferenc, Becher Ferenc emlékezése. Kostelez Ferenc szóbeli közlése. 126 L. a 20. mellékletet. 127 A sztrájk résztvevőinek mai visszaemlékezései szerint Vajkot előre értesítették a sztrájkról. (Wyborny tette volna.) így a politikai demonstráció az ő tudtával és hallgatólagos beleegyezésével történt. A bizalmiak sztrájkbejelentésében csupán csak az lephette meg az igazgatót, hogy a munkások jelentős bérköveteléssel is előléptek. — Ezt a kommunisták javaslatára vették fel a sztrájk programjába, hogy a munkásság egészét könnyebb legyen a sztrájk mellett mozgósítani. — LFM Magnó. Becher Ferenc, Hofer József emlékezése. — A bánya történetében volt már rá eset, hogy az igazgató tudtával előkészített politikai demonstráció bérkövetelő sztrájkba csapott át, pl. 1913-ban. L. Környei, i. m. SSz (1968) 210. o. 128 Grasl Ferenc, Bradács Ferenc visszaemlékezései. 129 Népszava, 1938. V. 8. — A sztrájk politikai tisztaságának védelmében tettlegességre is sor került a fasiszta rendzavarókkal szemben. Trimmel József közlése. LFM Magnó. Bradács Ferenc emlékezése. 344