Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között
litikai igényei egyelőre nem is támadtak. Nem jelenti ez a brennbergi élet teljes politikatlanságát. Komoly és szenvedélyes politikai jelenségek voltak Brennbergben, nem is jelentéktelenek, de nagyrészt a háttérben, mindenesetre nem jelentkeztek az itt tárgyalt nagyobb bérjellegű munkásmegmozdulásokban. Ezekre inkább, mint az egész élet felszínére a nyugalom, a szociális megelégedettséghez közeli politikai magatartás, az osztálybékére való törekvés volt a jellemző. A felszínen jelentkező Brennbergbánya kifelé a szociális béke képét mutatta, s a csodálatos tájjal együtt ebben a formájában idegenforgalmi attrakcióvá vált. 3. Kommunista és antifasiszta mozgalmak „Nie wieder Krieg!" (Brennbergi jelszó, 1931.) A két világháború közötti brennbergi munkásmozgalomnak az előző fejezetben tárgyalt jelenségek csak egy részét képezték. Azt a részét, amely a felszínen, a nagy nyilvánosság előtt folyt, s amely mennyiségileg a mozgalom nagyobbik felét jelentette. A mozgalomnak ez az oldala azonban politikátlansága lévén — ami igazi politikumát a rendszerrel való megalkuvást, az abba való belenyugvást jelentette — a magyar és — benne a brennbergi munkásmozgalom — fejlődésébe csak visszaesésként állítható be, nem jelenthette annak fő vonalát. A magyar nemzet és magyar munkásmozgalom szempontjából a brennbergi mozgalmak előremutató fő vonalát a másik oldal jelentette. Az az oldal, amely az ellenforradalmi rendszer konszolidálódása után a háttérbe szorult, de amely jelentős volt, itt Brennbergben az országos mozgalomnál is jelentősebb, a kommunista mozgalom. Háttérbe szorult ez a mozgalom, a felszín alá, az illegalitásba. Azonban a korszak minden évében hallatott magáról, ilyen vagy olyan formában. A kommunisták a munkásmozgalom minden jelentősebb kérdésébe beleszóltak, a brennbergi bányában és annak lakótelepein különleges lehetőségekkel is rendelkeztek, s a helyi, magyar és osztrák — együttesen a nemzetközi kommunista mozgalom különleges feladatait látták el. Az exponáltabb kommunisták 1921-ben Ausztriába menekültek, az itthon maradottaknak is háttérbe kellett vonulniuk. A munkásmegmozdulások hivatalos, bevallott vezetőiként nem szerepelhettek, azonban az eseményekből többször kitűnik egyik-másikuknak név szerint is a tevékenysége. Így pl. konkrétan tudjuk, hogy a korszak első évének mozgalmaiban Ramberger Nándor, Pokorny Ferenc, Kregelits Antal, Buchta János, Horacek Ferenc, később az előbbiekkel együtt pl. Fischer Lajos vettek részt irányítóként, jóllehet a hivatalos iratokon ők nem szerepelhettek mint bizalmi férfiak. 104 Ezeknek a vezetőknek politikai munkássága nem csökkent, jóllehet a fehérterror viszonyai között állandó veszélynek voltak kitéve. Erőteljesebben tevékenykedtek a kommunista politikában azok, skiket forrásaink „fiatalabb, nyugtalan elemek"-nek neveznek, vagyis a forradalmi elszántsággal teli fiatal munkások. Az ő politikai tevékenységük bátrabb lehetett, hiszen családtalanok lévén, az üldöztetések elől bármikor áttehették működésüket a 100 méterrel odébb levő Osztrák Köztársaságba. 105 104 OL Z. 293. 27. cs. 137. d. 10—15. o. — Kosteuc Ferenc, Kostelez Ferenc, Grasl Ferenc, Rosenstingel Antal, Trimmel József közlése. — PtI. Arch. 664. f. 3. cs. 69—70. p. 105 Részben ilyen politikai okok miatt is aránylag nagymérvű volt Brennbergben az egész korszakban a munkásvándorlás. 22 Arrabona 337
