Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között
A fiatalabb munkások éltek is a lehetőségekkel, nem nagyon tettek féket indulataikra, s ha veszélyesnek látták itt a helyzetüket, könnyedén átszöktek. Többnyire a közeli Grünbach bányatelepen húzódtak meg a visszatérés lehetőségére várva. Néhányan közülük valóságos politikai ingajáratot teljesítettek, többször váltották politikai okokból munkahelyüket az osztrák és magyar bányákban. Ilyen volt pl. Horacek Ferenc volt vöröskatona, vagy Bradács Ferenc, akit oroszországi forradalmi múltjáért is üldöztek a fehér hatóságok. 106 — Ez a helyzet a bátrabb cselekvés lehetőségét jelentette a fiatalság számára. A határ közelsége más, nagyobb lehetőségeket is adott a brennbergi kommunista mozgalomnak, és nehezebb feladatokat is rótt rá. A magyar kommunista mozgalomnak fontos volt az ausztriai mozgalmakkal, az itteni emigránsokkal való állandó kapcsolat. Az országos kapcsolatoknak egy része itt, Brennbergen keresztül bonyolódott le, maga a brennbergi mozgalom pedig állandó kapcsolatban állt a kintiekkel. Elsősorban a brennbergi emigrációval, amelynek egy része a régebbi múltban is, így a Tanácsköztársaság bukása után is Alsó-Ausztriában, elsősorban Grünbachon telepedett le. 107 A grünbachi és egyéb helyeken letelepedett emigránsokkal fenntartott rokoni és személyes kapcsolat, az ottani szabadabb politikai légkör ismerete ébren tartotta a brennbergiekben a politikusságot, a politikai cselekvésre való készséget. A brennbergi mozgalomnak néhány vezéregyénisége pedig az osztrák emigrációban is feladatának tekintette a brennbergi munkások szervezését. 108 Brennbergbánya földrajzi helyzete érdekes és nagyon jelentős lehetőségeket rejtett magában az itteni kommunista mozgalom számára. 109 A bánya egy része osztrák területre esett, és éppen a fehér rendszer konszolidációjának első éveiben az egyik jelentős bányamű itt volt. A Sopron-akna beomlása után jelentős szerepet kapott a bánya gazdálkodásában az osztrák területen levő Ilona-akna, itt bonyolították le a beszállás és a szellőztetés, üzemanyag-szállítás egy részét. 110 Az Ilona-akna mellett kisebb lakótelep is volt, melynek lakói brennbergi bányamunkások, osztrák állampolgárok voltak. 111 A demokratikus osztrák állam területén ezek a szabad osztrák állampolgárok politikai jogaikkal szabadon élhettek. így történhetett meg az a rendkívül furcsa eset, hogy a fehérterror államának egyik kapitalista vállalata kénytelen volt eltűrni a területén legális kommunista párt működését. Az ÖKP Ilona-telepi szervezete a brennbergi bánya munkásaiból alakult, s közöttük működött. Vezetője a már többször említett Gregorics Antal volt, akit régi mozgalmi és rokoni kötelékek 106 LFM Magnó. Bradács Ferenc emlékezése. — LFM Adattár. Bradács munkaigazolásai. — Kosteuc Ferenc közlése. 107 Trimmel József, Wikipil Ferenc közlése. 108 Elsősorban Gregorics Antalra gondolunk itt, akinek később Ilona-aknai tevékenysége kiválóan jelentős lesz a brennbergi mozgalomra. Kostelez Ferenc, Csermák Hugó közlése. 109 Sokat kell a nagy lehetőségeket emlegetni". Azonban előre kell bocsátani, hogy ezeket a brennbergiek által kihasznált lehetőségeket a másik oldalról nem annyira a magyar, mint. inkább az osztrák mozgalom ismerte fel és használta ki. 110 Az osztrák magánterületen (Esterházy-birtok) levő Ilona-akna magyar használatát 1928-ban államközi jogi jegyzőkönyv rendezte, és 1967-ig szavatolta az un. osztrák engedményes terület szabad művelését. OL Z. 292. 44. cs. 274. d. 5—48. p. (1947. évi feljegyzés a bánya jogi viszonyairól.) 111 A brennbergi telepen lakó munkások nagy része is osztrák állampolgár volt, hiszen a volt monarchia osztrák részeiről származott. Smegye. 1927. VI. 26. :*3R
