Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

politikájukat tudatosan és élesen elkülönítették a kommunista mozgalomtól. Reményi Viktor bányamérnök szavai szerint „nyugodtok és tisztelettudóak".

8 A szociáldemokrácia ilyen politikája találkozott Vajk igazgató kitűnő szociális érzékről és politikai képességekről tanúskodó vezetési módszerével. A két fél politikai szándékainak összejátszását erősítette az igazgató és a bizalmi férfiak között fennálló jó és őszinte személyes kapcsolat, ami Vajk és Wyborny esetében valóságos barátsággá fejlődött.

88 Nem kell azonban cinkosságra vagy árulásra gondolni. Ez a személyes kapcsolat mindenesetre lefogta a munkásvezér aktivitását, ugyanakkor e karcsolat révén az igazgató is közvetlenebbül értette a munkásság szociális gondjait — és sokszor segített is azokon. Wyborny e kapcsolattól függetlenül à munkásmozgalom szociáldemokrata szárnyának jellegzetes képviselője volt, annak összes hibáival. A brennbergi mozgalomnak erre a politikai vonalára utal a brennbergi küldöttek szereplése a szakszervezet szerveiben és országos vezetőségében. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége országos fórumain rendszeresen szerepeltek a brennbergi vezetők. A szakszervezet országos közgyűlésein 1922 óta Wyborny az egyik brennbergi küldött. Mellette a másik 1 vagy két brennbergi küldött az itthoni bérmozgalmak vezetői, Modrián János, Prosenz Márton, Wikipil Rezső, ifj. Modrián János közül került ki. Wybornyt 1925 és 1945 között minden közgyűlésen beválasztották a szakszervezet országos vezetőségébe, s itt tisztségeket is kapott,

89 Itt Beyer Károly közvetlen munkatársa lett, s személyes barátságot is kötöttek.

90 A szakszervezet politikai munkájában, a belső politikai vitákban Wyborny mindig híven támogatta Peyert.

91 Legjellemzőbb eset e téren, amely Peyer és a Wyborny-féle brennbergi közös vonására utal, az 1929. II. 29.-Í V. országos közgyűlésen történt, amikor Peyert a salgótarjáni és pilisvörösvári bányászsztrájk leszereléséért érte éles támadás, és éppen Wyborny vette őt felszólalásában a leghatározottabban védelembe.

92 A Peyer-féle politika munkásáruló politika, következésképpen az az ő politikáját követő Wyborny és a brennbergi szociáldemokrata szakszervezeti vezetőség magatartása is. Politikai tartalmában, tendenciájában feltétlenül az, még ha szándékaik tiszták is, és a munkásság bérharcai terén elért eredményeiket nem is lehet elvitatni. Bár ez utóbbinál már fenntartásokkal élhetünk. Wyborny már 1925-ben beismerte a szakszervezet IV. országos közgyűlésének társpénztárakról szóló vitáján, hogy nem rendelkezik semmiféle hatalmi eszközzel a mun87 Reményi, i. m. — A szakszervezet vezetőségére: A Magyarországi Bányaés Kohcmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjai vezetőségének tagnévsora. Ptl Arch. 664. f. 3. es. 88 Semelmüller Antal, Hofer József, Kostelez Ferenc közlése. 89 L. az országos közgyűlések jegyzőkönyveit. Ptl. Arch. 664. f. 5. es. 86. p. 3. vs. 42. p., 9. es. Trimmel József közlése. 90 Semelmüller Antal, és többek közlése. A brennbergiek tudni vélik, hogy a felszabadulás után Wyborny szöktette át Peyert a határon, s a felelősségrevonástól félve lett öngyilkos. 91 M

;

nt ahogyan Peyer is támogatta őt a kommunisták ellen a brennbergi mozgalmakban, po. 1945 után közvetlenül, amikor Wyborny az SzDP helyi szervezetét az ugyancsak általa vezetett KMP szervezet szétrobbantásával alapította. L. 150. sz. jegyzetet. 92 Ptl. Arch. 664. f. 9. es. 128—146. p., a gyűlés jegyzőkönyve, 134. p. ÚOO