Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

racionális brennbergi akkordbérezás továbbfejlesztése volt, célja egyrészt a munkateljesítmények fokozása, másrészt a bányának mind nagyobb terhet jelentő természetbeni juttatások elhagyása, a kizárólag pénzfizetésre való fokozatos áttérés. Nagy pénzügyi fifikával az új akkordbérrendszert úgy állította öszsze, hogy az a munkásság jelentős részének jobb kereseteket biztosít ugyan, az összmunkásság keresete azonban csökken, tehát a bánya nemcsak a termelés megszorításával, hanem még a kifizetett bérek összegével is jól jár.

73 A Vajk igazgató által összeállított bértervezet feletti vitára, azaz a bértárgyalásra, 1924. január 29-én került sor. A tárgyaláson a részvénytársaság igazgatósága részéről dr. Gattein István, a bánya részéről Vajk Artúr, az országos bányászszakszervezet részéről Bertrand Antal, s a brennbergi munkások részéről Kosteuc Antal, Cservik Ferenc és Monsberger Ferenc vett részt. A létrejött megállapodás alapjaiban rendezi a bérviszonyokat és hosszú ideig a bánya munka- és bérviszonyainak, a munkaadó—munkás viszonynak szinte alapokmánya lesz. Az új bérmegállapodás lényege a Vajk igazgató által tervezett racionális bérrendszer bevezetése, politikai tartalma pedig a mindkét fél által kölcsönöcen adott engedmények, a megegyezés hajlandósága, az „osztálybéke" szelleme, amely az egész korszak jellemzője lesz. A munkásoknak sikerült elérniök, hogy a Vajk által előre elkészített bértervezet variációi közül a legkedvezőbbet, a legmagasabb alapút fogadták el. A bértervezet ezt az alapot százalékos arányban variálja, munkáskategóriák és 7. ábra, A tiszti és altiszti kaszinó tagjai 1930 körül; prémes kabátban Vajk Artúr igazgató 73 1924. I. 23-i bértervezet. OL Z. 298. 29. cs. 240. d. 4. p. L. a 10. sz. mellékletet. 328