Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

Rendkívüli súllyal nehezedtek a brennbergi munkásságra a húszas évek ellátási hiányosságai. A korszak első éveiben ez okozta a munkás és munkaadó közötti legnagyobb feszültséget, hiszen a munkások élelmezési cikkeiket a bánya közélelmezési raktárából szerezték be. Jpllemző a háború utáni gazdasági viszonyokra, hogy egyrészt az ország számára fontos bányamunkásság élelmezését csak így tudták megoldani, másrészt hogy az értéktelen pénzkeresetek helyébe így lassan a természetbeni bérezés kerül. így mag 1923-ban is előfordul, hogy egy munkának az árát természetben határozzák meg.

09 Az ellátás mindig nehezebb és drágább lett. A munkásságnak továbbra is éberségre és cselekvőkészségre volt szüksége, hogy a hosszú harcok árán kivívott életszínvonalát tarthassa vagy legalábbis annak zuhanását mérsékelje. Állandó béremelési kérelmakkel ostromolták az igazgatóságot, amely a kérések nagy részét kénytelen volt teljesíteni. Jellemző a viszonyokra, hogy az 1923. szeptember 10-i béremelési kérelem fő pontja a ruhasegélyekre vonatkozik.

70 A munkásság gazdasági érdekeinek védelmében a sztrájkok bejelentését és szükség esetén realizálását alkalmazta. A hosszú munkásmozgalmi múlttal rendelkező brennbergi bányászok fegyelmezetten tudták végigvinni ezt a harcot, és még a súlyos munkanélküliség közepette sem vétettek a munkásszolidaritás ellen. Egy ilyen esetről tudósít a Sopronvármegye 1925. február 11-i cikke: „A múltkorában megírtuk, hogy a tatabányai szénbányavállalat negyven munkanélküli brennbergi szakmunkást szerződtetett állandó foglalkozásra. A negyven bányászt külön kocsi szállította Tatabányára. Amikor azonban munkahelyükre megérkeztek, kLűnt, hogy sztrájktörőnek szerződtették őket, mivel bérdifferenciák miatt az ottani összes munkások sztrájkba léptek. Persze ezt a brennbergiek hamarosan megtudták, és kijelentették, hogy az alkalmazást nem vállalják. Erre persze a bányától még az útiköltséget sem kapták meg, s mivel pénz nélkül indultak el, csak keserves viszontagságok után juthattak vissza Brennbergbe."

71 Az osztálytudatnak és fegyelemnek magas foka kell a fenti helytálláshoz. A brennbergiek ilyen erényének tudjuk be, hogy 1924 tavaszán, a legsúlyosabb anyagi körülmények között, a munkanélküliség veszélyének kitéve nyugodt, határozott fellépéssel aránylag tisztességes kollektív szerződést sikerült elérniök. Az új bérmegállapodás, az 1922 vége óta új igazgató, Vajk Artúr nevéhez fűződik, aki, mint láttuk, beosztott üzemmérnök korában is hajlandóságot árult el a munkásviszonyok rendezésére. Törekvésének lényege egyrészt, hogy racionalizált munka- és bérrendszert vezessen be, így emelje a bányaüzem hasznát, másrészt, hogy a munkásoknak adandó lényegtelen engedményekkel leszerelje azok mozgalmát.

72 A racionalizált bérrendszer tulajdonképpen csak az eddigi 69 1923. V. 6-án a munkások a Győri Szeszgyár Rt-nek termelt szén után műszakonként 30 dkg zsírt kaptak különmunkadíj fejében. OL Z. 298. 17. cs. 76. d. 141. p. 70 OL Z. 298. 29. cs. 226. d. 15—16. p. L. a 8. sz. mellékletet. — Az élelmezés rohamos drágulására vö. a polgármester kimutatását a marhahúsárak 1923. évi alakulásáról. GySmL:2 Polgm. 20615/923. L. a 9. sz. mellékletet. 71 Az előzmények Svm 1925. I. 10. — Hasonló eset a brennbergiek részvétele az országos bányászsztrájkban 1924 májusában, amikor is a brennbergieknek nem volt külön bérkövetelésük. A magmozdulásnak, amely 1924. V. 10—30. között zajlott le, egyetlen helyi vonása volt, a közelmúltban megkötött bérmegállapodás melletti demonstráció. OL Z. 298. 29. cs. 240. d. 1—6. p. Svm 1924. V. 11. 16. 22. 29. VI. 3. 72 Később ennél is tovább ment. A bizalmiakat bevonta a megállapodások teljesítésének ellenérzésébe, ezzel nemcsak felelőssé tette őket a munkásság magatartásáért, hanem a bizalmiakat mintegy munkatársi bányahivatalnoki minőségbe emelte. Grasl Ferenc, Hofer József közlése. 327